A Magyar Tudományos Akadémia kutatója, Horváth Richárd jóvoltából már 2011-ben napvilágot látott Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix királyné úgynevezett itineráriuma. A történelemtudományban eme szakszó olyan adattárat jelöl, amelyben időrendben fellelhetjük egy adott személy valamennyi ismert földrajzi tartózkodási helyét. A középkorkutatásban különösen fontos ilyen adattárak összeállítása, ugyanis az uralkodók – és egyéb hatalmasságo...
A sokoldalú gróf 1912 és 1917 között a budapesti Nemzeti Színház és az operaház intendánsaként támogatta Bartók Béla színpadi műveinek bemutatását, sőt azok díszlet- és jelmeztervezője is ő volt. 1912-ben és 1913-ban szerkesztette az Erdélyi Lapokat, 1916-ban lett a Kisfaludy Társaság tagja, ugyancsak 1916-ban őt nevezték ki IV. Károly koronázási parádéja kormánybiztosának, a koronázási útvonal díszleteit is ő tervezte. A menetben hadirokkantakat is felvo...
A kutatók számára nem volt meglepő, hogy a tárgyak a víz alatt vannak: a maja hiedelemvilágban a víz különös jelentőséggel bírt, ugyanis ez volt a kilencrétegű alvilág, Xibalba („a csodálat helye”) kapuja. A lengyelországi Jagelló Egyetem régésze, Magdalena Krzemień által vezetett kutatócsoport több száz maja tárgyra bukkant a Petén Itzá nevű tóban, a Flores nevű sziget közelében. Lehetséges, hogy a szigeten helyezkedett el a maják egyik fővárosa is.
A kutatók az újkőkorszakban Britannia-szerte élő emberek maradványaiból kivont DNS-t hasonlították össze az akkoriban Európában élő emberekével – írja a BBC. Az újkőkorszakban élők feltehetően Anatóliából, vagyis a mai Törökországból az Ibériai-félsziget felé tartottak, mielőtt észak felé vették volna az irányt. Nagy-Britanniába Kr. e. 4000 környékén értek el. Az elemzések során kiderült, hogy a korai brit gazdák DNS-e áll a legközelebb az újkők...
Az ilyen szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességét korábban csak a Homo sapienshez kötötték. A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel a Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban, melyről a nevét kapta a faj. Mivel a gyenyiszovai ember maradványait eddig csak a barlangban találták meg, az antropológusok nagyon keveset tudnak erről a fajról. Az ismeretek szerint a gyenyiszovaiak Ázsiában éltek, mielőtt a ...
A Nanking Múzeum régészeti intézetének munkatársai elmondták: a lezárt cserépkorsót egy nagyméretű sírhelyből emelték ki a Lijang városhoz tartozó Sanghszing településen. Hogy ne tegyenek kárt a tojásokban, számukat röntgenvizsgálattal állapították meg. Bár a tojások belseje nagyrészt lebomlott, a kutatók DNS-vizsgálattal fogják megállapítani, vajon pácolhatták-e őket - közölte Lin Liu-ken, a régészeti intézet vezetője, aki szerint a temetkezéshez has...
Az egyelőre csak részben feltárt, 500 éves lelőhelyről továbbá több, kovából készült és gyöngyházzal, valamint drágakövekkel gazdagon díszített kés is előkerült. A tárgyakat kör alakban helyezték el a minden bizonnyal szertartást végző papok. A kör közepén egy nagy, szögletes kő ládában helyezkedett el a jaguáráldozat, számos egyéb kincs társaságában – a láda tartalmának egyelőre körülbelül egytizedét vizsgálták...
Porosz junkercsaládból származott, így megillette a Freiherr titulus, amit magyarra báróként fordítanak. Tizenegy évesen került katonai iskolába, ennek elvégzése után az ulánusoknál (könnyű fegyverzetű, lándzsával ellátott lovas fegyvernem) szolgált. Az első világháború kitörése után az orosz, majd a nyugati frontra vezényelték, s rögtön kitűnt bátorságával.
A gépfegyver és a szögesdrótakadályok azonban lehetetlenné tették a lovas hadvi...
A hajót földradarral fedezték fel. A régészek egyelőre nem tervezik, hogy kiássák, de a rendelkezésükre álló nem invazív módszerekkel minél többet ki akarnak deríteni a leletről.
Terje Gansum, a Vestfold megyei szóvivő hétfőn elmondta, hogy a viking korszakban a hajót temetkezéshez használták. A hajót Norvégia legjelentősebb kulturális örökségi helyszínén, a borrei temetkezési halmoknál fedezték fel. A terület jelenleg régészeti nemzeti par...
Kr. e. 450 körül a „történetírás atyjaként” is ismert Hérodotosz görög történetíró ellátogatott Egyiptomba. Az útról szóló későbbi beszámolójában, amely részét képezi „Történelem” című fő művének, részletesen beszél egy „barisz” néven ismert hajóról, amelyet állítása szerint az egyiptomiak a Níluson való áruszállításra használtak. Leírása szerint a vízi járműnek egyetlen kormánylapátja volt, amely egy, a hajótesten kialakított...
Székelyudvarhely közelében, rengeteg erdők sűrűjében emelkedik egy magas domb, olyan magas, hogy máshol hegynek is beillenék. Ezen a híres Hegyes-dombon állott Attila király egyik legszebb vára.
A hegyes-dombi várban lakott Réka királyné, aki Attilának három fiúgyermeket szült. A nagy király ide tért meg pihenni, ide hívta hűséges vitézeit is. Itt pihentek, vadásztak és mulattak a csaták után.
Parti Imre lótenyésztőt, aki most azon dolgozik, hogy a shagya-arab fajtával keresztezze az akhal-tekét, és egy új lófajtát tenyésszen ki, aminek a turáni ló nevet adta. A Turáni ló tenyésztés 2010 óta folyik Kerekiben Parti Imre Pelsonius ménesében.
A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordoz...
A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve. A Turáni ló most már 2019 óta hivatalosan elfogadott m...
Balatonföldvár zászlaja is megjelenik Budapesten 2019. október 19-20. között a Nemzeti Vágta döntőjében.
Az idei évben immár XII. alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Vágta / National Gallop Budapesten a Hősök terén.
A verseny különlegességét az adja városunknak, hogy ebben az évben első alkalommal Balatonföldvárt is lovas fogja képviselni a versenyen, méghozzá a Kereki Pelsonius Ménes jóvoltából. A futamokon Vörös Georgina lo...
Becse P a turáni ló bejutott a 10. Nemzeti Vágta döntőjébe Bálványos képviseletében
A Turáni ló tenyésztés 2010 óta folyik Kerekiben Parti Imre Pelsonius ménesében.
A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása...
