Boldogasszony haja: az arankafélék (Cuscutaceae) családjába tartozó, többnyire gyomnövényeket magába foglaló aranka nemzetség néhány fajának népies elnevezése Mo. ÉK-i és egyes dunántúli részein. S.J.
Nagyboldogasszony napjához tartozó szép és hasznos szokás a gyógynövények gyűjtése. Ne mulasszuk el mi sem, ha lehetőségünk van rá! A körülöttünk élő növények segítenek bennünket, ha szeretettel és odafigyeléssel közeledünk feléjük. Minden bajunkra, bánatunkra ott van a segítség bennük. Fűben, fában orvosság, ahogy szoktuk mondani. Jól jön megelőzésre és gyógyulásra a füvek és virágok csodálatos ereje.
Milyen üzenetet hagytak ránk elődeink?
E napon Szeged környékén úgy mondták, hogy “nagyboldogasszonyi füvet” mennek szedni (napraforgót, ökörfarkkórót, csomborkát – Tápén olajágat). Három nap és három éjjel, hogy a Nap fénye és a Hold ereje átjárja, kint tartották a háztetőn. Az ilyenkor szedett növénynek különleges erőt tulajdonítottak:
új pár ágyába tették
csecsemő bölcsőjébe
halottak mellé
új ház építésénél a küszöb alá
használták hideglelésnél
gyógyító főzetével borogattak, lemostak
maguknál hordták minden bajtól megvédett
Az Őrségben koszorút kötöttek az e napon szedett virágokból,s az oltárra helyezték. Vízkeresztkor a füstjével végigtisztították a házat, majd a füstje felé tartották a talpaikat, hogy minden nyavalyától távol tartsák magukat, s közben imádkoztak.
Egyes vidékeken hét, kilenc virágból kötötték a koszorú. Van ahol 77 félét említenek a források, de mindig páratlan számút. Ezek a növények mind gyógyító füvek, virágok, varázsnövények vagy neveikben hordozzák Boldogasszonyunk, Mária nevét.
Általánosan elterjedt szokás volt, hogy virágáldást, virágszentelést tartottak ezen a napon. A szentelt virágokat különböző dolgokra, alkalmakkor használták:
szentelt virággal füstöltek a halott mellett
sírra tettek belőle
szülő nő (Boldogasszony ágya) ágyát szirmaival hintették- milyen szép lehet virágszirmokkal ékesített ágyban szülni és megszületni:)
vetőgabonába tették a szirmait
párna alá tették – szemverés ellen, boszorkányok ellen
ablakba, ajtó fölé tették
gerendára tűzték
villámláskor, mennydörgéskor szentelt gyertya lángjánál füstölték
jelenléte megvéd a tűztől, a villámcsapástól
betegeknek tea készült belőle, borogatás, lemosó főzet
rontás ellen kiváló
leginkább a sublótban, ládafiában tartották a szentelt gyertya mellett
Nagyon sok gyógyító fűnek, virágnak adták Boldogasszony vagy Szűz Mária nevét( a teljesség igénye nélkül):
Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony közötti időszakban a gyökerek, levelek, virágok titokzatos gyógyító erővel bírnak. Áldást hoznak mindenkire, aki erejüket magához veszi. Örömteli gyűjtögetést kívánok!
Boldogasszony haja (Aranka, Cuscuta)
