A BÉRESLEGÉNY MEGTANÍTJA MÁTYÁS HÚGÁT DOLGOZNI
– Szeged vidéki népmonda nyomán –
Volt a világon egy szegény béreslegény, hat ökrön szántott. Az első két ökröt nem bírta szólítani, nem bírt szántani. Még akkor divatban volt a hosszú végű fatézsla, az eketoldalék rúdja. Másnap ráakasztotta a tézslára a porció szénát. A két első ment a széna után, a többi a két első után.
Arra ment Mátyás király.
– Adjon isten jó napot, szántogatsz? Miért tetted oda azt a porció szénát?
– Tegnap sehogy sem bírtam boldogulni, de így haladok szépen.
– Ha te ezt a két ökröt tudod tanítani úgy, hogy dolgozik, van nekem egy húgom, tanítsd meg dolgozni. Neked adom, a te feleséged lesz!
– Megtanítom én azt is!
Mátyás király elvitte a húgát a kis béreslegényhez. A lány, amint odament, mindjárt felült a padkára, egész nap ott ült. Azt mondja a kisbéres:
– Édesanyám, készítsen már frustukot, mert már éhes vagyok! Az; anyja készített frustukot, terített is, de csak kettőre.
A lány csak ül a padkán.
Amikor kész volt a frustuk, odaül a kisbéres az asztalhoz, látja, hogy csak kettőre van terítve, azt kérdi az anyjától:
– Édesanyám, hányan dolgoztunk?
– Ketten, fiam, ketten!
– No, édesanyám, ketten eszünk!
Este hazamegy a legény, tisztogat odakinn az édesanyja, azt mondja neki:
– Édesanyám, készítsen vacsorát, mert már éhes vagyok! Megint csak kettőre terített. Odaül a kisbéres az asztalhoz,
látja, hogy csak kettőre van terítve, azt kérdezi az édesanyjától:
– Édesanyám, hányan dolgoztunk ma?
– Ketten, fiam, ketten.
– No, édesanyám, csak ketten eszünk!
A lány csak nézi, hogy esznek, ül a padkán. Másnap reggel fölkelnek, kimegy a gazdasszony a konyhára, a lány már ott van, söpri a konyhát. Azt mondja:
– Öreganyám, dolog-e, ha kisöpröm a konyhát? –
– Dolog, lányom, dolog, nagy dolog!
Kisöprötte a konyhát, házat, odamegy a kemence szájához, szedi ki a hamut.
– Öreganyám, dolog-e, ha kiszedem a pernyét?
– Dolog, lányom, dolog, nagy dolog!
Szétnéz a konyhában, látja, hogy nincs víz. Fogja a kantát.
– öreganyám, dolog-e, ha hozok egy kanta vizet?
– Dolog, lányom, dolog, nagy dolog!
Akkorára már a legény édesanyja megterített, háromra terített. De már akkor odament a lány is. Azt mondja a kis legény anyja:
– No, fiam, gyere be enni! Azt mondja a kis legény:
– Édesanyám, ma hányan dolgoztunk?
– Hej, fiam, hároman dolgoztunk, hároman!
– No, hát hároman eszünk!
Mikor jóllaktak, a lány is kiment dolgozni. Aztán mindig megtalálta a dolgot.
Mikor Mátyás király elment hozzájuk, látta, hogy a húga dolgozik, még parancsolni sem kell neki, magától megtalálja a dolgát.
Azt mondta a kis legénynek:
– Megtanítottad a húgomat dolgozni, neked adom, legyen a feleséged, meg a fele királyságomat is neked adom.
|