Mesetár: Brúgó - Mese Népmese Mesék Népmesék
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas Kulturális és Mûkereskedelmi Portál: online piactér antik mûtárgy  kortárs régiség könyv
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (6371)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3201)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3758)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (342)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (857)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3329)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (539)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (704)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1418)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1042)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (744)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1992)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (414)
RSS feliratkozás: Óra Óra (835)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1276)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1665)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4234)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (818)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1229)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1089)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (246)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1849)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (246)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (192)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (59)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (425)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (351)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1686)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (1226)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (305)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (771)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (165)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (146)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1693)
RSS feliratkozás: Sport Sport (169)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (512)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (482)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (458)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (236)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (579)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések

Antikrégiség.hu Mesetár - Brúgó

Vissza az összes meséhez

Brúgó

Gyűjtötte: Benedek Elek


Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, még az üveghegyeken is túl, volt egyszer egy szegény ember, s annak felesége meg egy szép leánya. A szegény ember egyszer elmegy a vásárba, hadd

vegyen egy s mást, amire szükség van a háznál, na, meg egy ünneplő ruhát is a leányának s fekete kendőt az anyjuknak. Megy a vásáron végig, s hát látja, hogy tele van egy korcsma emberekkel, húzzák a

cigányok, esznek-isznak, táncolnak az emberek. De még az utca is tele van néppel, mind a korcsma elé csődültek. Úgy nézték, hallgatták, hogy mi van odabent. Gondolja magában a szegény ember: "Isten

neki, bemegyek én is, megiszok egy messzely bort, nekem sem árt meg." Bemegy a szegény ember, s hát a korcsma közepén egymagában táncolt egy nagy fekete, zsíros bundás ember, s csak úgy szórja az

ezüsttallérokat a cigányoknak, de még az embereknek is. Aztán kínált boldog-boldogtalant:

- Egyék-igyék, bátya, legyen egyszer vasárnapja!

Ahogy bement a szegény ember, parolázott vele a nagy fekete, zsíros bundás ember, leültette, kínálta étellel-itallal. Hát a szegény ember evett-ivott. Mikor aztán ételből-italból elég volt, megköszönte

illendőképpen, elbúcsúzott a zsíros bundás embertől, s ment ki a vásárba. Ott elkezdett alkudozni egy ünneplő ruhára, s hát csak odatoppan a nagy fekete, zsíros bundás ember, kiveszi a piros bugyellárisát, s a

szegény ember helyett kifizeti az ünneplő ruhát.

- Ezt a leányodnak - mondotta a zsíros bundás ember. Aztán vett egy egész öltözet ruhát, asszonynak valót.

- Ezt vidd a feleségednek.

No, ez még nem volt elég. Volt ott cifraszűr, dolmány, rámás csizma s miegyéb, megvette azokat is a szegény embernek. Ott mindjárt volt két szép csikó s fáin vasas szekér: kifizette azt is.

- Ez is a tied, szegény ember.

Szeme-szája elállott a szegény embernek. Hálálkodott, fogadkozott, hogy így meg úgy megszolgálja, mert ő bizony meg nem érdemelte ezt a nagy jóságot. De el sem búcsúzhatott a zsíros bundás embertől,

elvegyült az a vásáros népek közt, a szegény ember pedig elindult hazafelé. Hajt hazafelé a szegény ember szép csendesen, s hát egyszer csak elejébe toppan a zsíros bundás ember. Bezzeg megörült a szegény

ember, s mindjárt hívta, hogy üljön fel a szekérre. Na, fel is ült a zsíros bundás ember, pipára gyújtnak, aztán elkezdenek beszélgetni mindenről. Egyszer azt kérdi a zsíros bundás ember:

- Úgy-e, van neked egy szép eladóleányod?

- Hogyne volna, van bizony nekem, olyan szép, hogy nincsen párja hét puszta határban.

- Úgy-e, hogy Juliskának hívják?

- Annak hívják. Hát azt honnét tudod?

- Ne kérdezd te, hogy honnét tudom, elég az, hogy tudom. Csak menj haza békével, majd elmegyek hozzád háztűznézőbe.

Egy keresztútnál aztán leszállott a zsíros bundás ember, elbúcsúztak egymástól, s a szegény ember hazament a sok szép ajándékkal. Eltelik egy hét, eltelik két hét, el a harmadik is, s hát csakugyan jön a zsíros

bundás ember, de nem bundában, hanem olyan ragyogó, fényes ruhában, hogy királyfinak is beillett volna. Bezzeg fogadták nagy örömmel, felvetették a konyhát, ahogy lehetett, etették-itatták, traktálták, s

még aznap megtartották a lakodalmat. Szép volt a legény, szép a leány is: nem kellett bíztatni, hogy szeressék egymást. Vége lesz a lakodalomnak, a nagy hejehujának, s a fiatalok fölkerekednek. Azám! De

nem szekéren mentek, hanem mikor kiléptek az ajtón, honnét, honnét nem, elejükbe ugrott egy kecske, arra felült a zsíros bundás ember, fölkapta rá a feleségét is. Aztán hirtelen nagy forgószél kerekedett, s

úgy eltűntek, mintha a föld nyelte volna el. Hej, istenem, lett nagy szomorúság a szegény ember házában! Ím, a leányukat odaadták magának az ördögnek, mert ördög volt az, mégpedig Brúgó, az volt a neve.

Jaj, sírt a szegény leány is! Majd megölte a búbánat, hogy ördög kezébe került. De a kecske csak vágtatott, mint a sebes szélvész, még annál is sebesebben, szállt a magas levegőégben, erdők-mezők, tengerek

fölött. A szegény leány azt sem tudta, él-e, hal-e. Egyszer aztán mégis leszállott a levegőégből, éppen egy nagy rengeteg erdő közepén. Ott leültek egy fa alá, s a leány csak sírdogált, hiába vigasztalta Brúgó,

hiába cirókálta-morókálta, hiába hízelkedett neki mézesmázos szavakkal. Nem messze attól a fától, ahol megpihentek, volt egy forrás. Mondta a leány:

- Engedd meg, hogy igyak abból a forrásból, mert majd meghalok szomjan.

- Csak eridj, igyál - mondta Brúgó -, de meg se próbáld, hogy elszökjél, mert a föld gyomrában is megtalállak, s szörnyű halállal halsz meg!

Odamegy a leány a forráshoz, iszik belőle, s amint vissza akart indulni, egy fehér galamb röppent a forrás mellé:

- Te jó leány - kérte a galamb -, adj egy csepp vizet ebből a forrásból!

- Jó szívvel - mondotta a leány. Aztán vizet merített a markával, s megitatta a galambot.

- Köszönöm, te jó leány, jótétel helyébe jót várj.

Azzal a galamb elröpült, a leány pedig visszament Brúgóhoz. Brúgó felült a kecskére, ölbe kapta a leányt, s vágtattak tovább. Vágtattak erdők-mezők, tengerek felett, s egyszerre csak leszállott a kecske egy

nagy fekete vár előtt, amelynek minden ablaka be volt falazva. Ott Brúgó a leányt bevitte egy sötét szobába, ledobta egy priccsre, s azt mondta:

- Itt maradsz ezentúl, ez a te lakásod.

Azzal kiment, otthagyta a leányt, aztán megint visszafordult, s bedobott az ajtón három kosfejet. Azt mondta:

- Ennek a három kosfejnek szemét, száját, fülét, orrát főzd meg s edd meg! A többit pedig készítsd a cselédeknek! Haj, sírt a szegény leány, szakadott a könnye, mint a záporeső. De mit volt mit tenni, fogta a

három kosfejet, s keserves könnyhullatások közt elkezdette tisztogatni. Egyszerre csak megnyílik az ablak, s berepül rajta a fehér galamb.

- Hát te miért sírsz olyan keservesen, te jó leány?

- Ó, hogyne sírnék - mondotta a leány -, mikor ördögnek a házába kerültem, s csak hallgass ide, mit parancsol nekem, hogy ennek a három kosfejnek szemét, száját s fülét főzzem meg s egyem meg, a többit

pedig adjam a cselédeknek.

- Azon bizony egyet se búsulj - mondotta a galamb -, csak főzd meg úgy, ahogy az urad parancsolta. Aztán mikor már megfőzted, van a konyhában egy macska, annak add oda, hogy egye meg.

A galamb elrepült, a leány pedig főzéshez látott, s mikor azzal készen volt, a macskának dobott mindent, s az meg is ette mind egy befaló falásig. Jő haza Brúgó, jönnek vele a cselédei is, s kérdi a leányt:

- Na, megfőzted-e a három kosfejet?

- Megfőztem - felelt a leány.

- Meg is etted?

- Meg.

- Szem, száj, fül, orr, hol vagytok? - kérdi Brúgó.

- Itt vagyunk a jó meleg hasban - feleltek azok.

Megörült ennek Brúgó, egyszeriben megvilágosult a setét szoba. Lett nagy dínomdánom, hejehuja, lakodalom, s úgy kedvire járt az asszonynak, hogy az csupa csuda. Hiába volt ördög, mégsem vette észre,

hogy a macska ette meg a három kosfejnek a szemét, a száját, a fülét s az orrát. Telik-múlik az idő. Brúgónak hová, hová nem, el kellett utaznia, s megparancsolta a cselédeknek, hogy az asszonynak minden

szavát megfogadják, mert hét esztendeig lesz oda, s azalatt az asszony lesz az úr a háznál. Egyedül maradt az asszony a nagy palotában. Bú volt éjjele, bú volt nappala. Csak kesergett mindig, hogy hírét sem

hallja apjának, anyjának. Itt kell, hogy elpusztuljon az ördög házában. Amint egyszer sírdogálna, berepül hozzá a fehér galamb, s kérdi:

- Hát te mért sírsz megint, te jó leány?

- Ó, hogyne sírnék, mikor az ördögnek a házába kerültem, s nem is lesz innét soha szabadulásom.

- Egyet se búsulj - mondotta a galamb -, hallgass csak reám. Csináltass a cselédekkel egy olyan bárkát, melyen sem ajtó, sem ablak. Hordass belé hét esztendőre való eleséget. Akkor aztán eresztesd a sík

tengerre, menj be a bárkába egy titkos ajtón, vidd magaddal a várkapu kulcsát is, a többit bízd a jó Istenre. A galamb szépen elrepült, a leány pedig mindjárt megparancsolta a cselédeknek, hogy csináljanak

ilyen meg ilyen bárkát. Hát a cselédek meg is csinálták, hordottak bele hét esztendőre való eleséget, beletaszították a tengerbe, a leány pedig egy titkos ajtón szépen bebújt a bárkába, s azzal Istennek ajánlotta

lelkét. Telik-múlik az idő. Eltelik egy esztendő, eltelik kettő, s hát a harmadik esztendőben hazakerül Brúgó, pedig mikor elment volt, azt mondta, hogy hét esztendeig ne is várják. Keresi a feleségét, végigjár

a szobákon: volt feleség, nincs feleség. Kérdi a cselédeket, de azok nem mertek szólani semmit. Hopp! Fölpattan Brúgó a kecskére, benyargalta az egész világot, megkérdezett boldog-boldogtalant, nem

láttak-e ilyen meg ilyen leányt. Nem látta senki. Akkor neki a tengernek, benyargalta azt is, de ott sem találta meg. Hazament nagy búsan Brúgó, ette a méreg s a bosszúság, hogy egyszer talált egy igazi jó

feleséget, aki megfőzte a kosfejeket, s meg is ette a megennivalót, s most abból is kifogyott. Ezalatt a bárka úszott szép csendesen, s mikor majd négy esztendeje úszott, meglátták a halászok, kihúzták a tenger

partjára, megtalálták benne a leányt, vitték egyenesen a királyfihoz. A királyfinak erősen megtetszett a leány, ott tartotta magánál. De hogy szavamat össze ne keverjem, ez a királyfi olyan kényes volt az

ételben, hogy csak az édesanyja főztjéből evett. Fogadhatott a királyné akármilyen híres szakácsokat, nem evett a főztjükből. Egyszer, mikor a királyfi vadászni volt, a leányhoz repül a fehér galamb, s azt

tanácsolja neki, hogy menjen ki a konyhára, segítsen főzni a királynénak. A leány megfogadta a tanácsot, kiment a konyhára, ott sürgölődött-forgolódott, főzte a levest, gyúrta a tésztát. Jön az öreg királyné,

nézi, nézi a leányt, megtetszett neki a keze fogása, s kérdi tőle:

- Hát te ki s mi vagy, édes leányom?

- Én bizony egy szegény ember leánya vagyok, felséges királyné.

- Hát hogy s mint kerültél te ide?

Elmondja a leány nagy búsan a történetét, hallgatja az öreg királyné, s azt mondja:

- No, lám, lám, de jó volna, ha a fiam feleségül venne téged. Megfőzi a leány az ebédet, aztán visszamegy a szobájába, ahol a királyfi tartotta. Jön haza a királyfi, asztalhoz ül, s kezd áradozni, hogy ő soha

még ilyen jó ebédet nem evett.

- Pedig ezt nem én főztem, fiam - mondja a királyné.

- Hát ki?

- Az a leány, akit a szobádban tartasz elzárva.

Szalad a királyfi az ajtóhoz, szól a leánynak:

- Nyisd ki, te szép leány, az ajtót!

- Bizony nem nyitom én - felelte a leány.

Hiába istenkedett a királyfi, a leány nem eresztette be. Másnap megint vadászni ment a királyfi, de föltette magában, hogy hamarább visszafordul, akkor majd a konyhában találja a leányt. Úgy is lett, ahogy a

királyfi gondolta. Ahogy hazajött a vadászatról, ment egyenesen a konyhába, s hát ott süt-főz a leány. Hirtelen betoppan a királyfi, megfogja a leány kezét, s mondja lelkes szóval:

- Te az enyim, én a tied, ásó, kapa s a nagy harang válasszon el minket!

Hát éppen abban a szempillantásban kinyílik az ablak, beröppen a fehér galamb, s mondja a leánynak:

- Hamar, hamar, bújj be a bárkába, mert jő Brúgó!

Hej, istenem, szalad a leány, elbújik a bárkába, hanem a királyfi is elészólítja a legényeit, hamar megolvasztat 300 mázsa szurkot, s a kapu elé önteti. Jön Brúgó sebes vágtatással, nekivágtat egyenesen a

kapunak, bele a forró szurokba, s porrá égett kecskéstül, mindenestül. Akkor a fehér galamb rászállott a bárkára, s mondta a leánynak:

- Na, most kijöhetsz, elpusztult Brúgó, nem kell félned tőle. Lehetsz azé, akihez a szíved hajlandósággal vagyon. Még csak azt a tanácsot adom, hogy a Brúgó várának a kulcsát dobd a tengerbe, tenger vize

majd kiveti a kulcsot, a Brúgó cselédei megtalálják, s elhozzák neked. Te meg add által a királyfinak, ő lesz ezentúl Brúgó várának a gazdája.

A fehér galamb aztán elrepült, s még aznap megvolt a lakodalom. Hét nap s hét éjjel szólt a muzsika, akkor aztán a szegény leányból lett királyné kisétált az urával a tenger partjára, a kulcsot beledobta a

tengerbe, s hét óra sem telt belé, jöttek a Brúgó cselédei nagy örvendezéssel. Tudták már ebből, hogy Brúgó elpusztult. Eleget sanyargatta őket Brúgó, bezzeg örültek, hogy más gazdájuk akadt.

Egy hét múlva, kettő múlva felkerekedett a fiatal pár, elmentek Brúgó várába, s ím, amikor beléptek, megvilágosodott egyszerre, ragyogott, tündökölt minden szege-köve. Aztán ismét felkerekedtek, s

idehozták a királyné apját, anyját, minden nemzetségét. Azt sem tudták ezentúl, hogyan élnek, olyan vígan éltek. Itt a vége, fuss el véle!
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Ki a festőművész?
Tubákos szelence
festő szignó alapján
Festmény
Molnár C Pál
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
Szent kép
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Antik festmény, milyen régi? Mennyit érhet?
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓK| RSS feliratkozás: Mesetár MESETÁR |  RSS feliratkozás: Naptár idõpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Ki a festőművész?
Tubákos szelence
festő szignó alapján
Festmény
Molnár C Pál
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
Szent kép
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Antik festmény, milyen régi? Mennyit érhet?
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas mûkereskedelmi portál
Megtalál minket Qr kód alapján is KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Tiktokon KÖVESSEN MINKET: Pinterest

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek

Történelmi hírek

© 2024 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetõség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzõi jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei