Szilvás falu gyászba van…
Betyármonda
Szilvás falu gyászba van… Szilvás falu gyászba van, Rózsa Sándor halva van. Még csütörtökön este Maga ment a csapszékbe. Mondta néki az anyja; – Sándor fiam, gyer haza. – Nem megyek én még haza, Vérbe fürdök én még ma. – Hazafelé mentébe, A kenderfőd szélébe, Rézfokos a fejébe, Dupla kés a szívébe. – Édesanyám, édesem, Van-e ingem szennyesen? Ha nincs ingem szennyesen, Hozok egy párt véresen. Édesanyám, édesem, Vessen ágyat kedvesen. Tegyen vagy két párnát is… – Teszek fiam hatot is, Rája fekszem magam is, Rája fekszem magam is. – Édesanyám, édesem, Csak az az én kérésem, Engem hat lány vigyen ki. Mind a hat lány fehérbe, Mind a hat lány fehérbe, A babám feketébe. A babám feketébe. – Már vasárnap reggelre Szépen ki volt terítve – Lányok, lányok, sírjatok Gyöngykoszorút fonjatok.
|