Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!
Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy
RSS feliratkozás: Festmény Festmény
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy
RSS feliratkozás: Óra Óra
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia
RSS feliratkozás: Szobor Szobor
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak
Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat
RSS feliratkozás: Sport Sport
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv
RSS feliratkozás: Történelem Történelem
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv
Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
 
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - Az ezeregyéjszaka meséi: Behrám herceg és Ed-Datmá hercegnő története

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
Behrám herceg és Ed-Datmá hercegnő története

Tudd meg, ó, király, hogy élt egyszer egy királyleány, akihez a világon senki nem volt fogható szépségre, bájosságra, a termet tökéletességére és kecsességére: észbontó gyönyörűség volt, úgyhogy méltán mondhatta magáról: "Nincs hozzám fogható ezen a világon." A királyfiak egytől egyig eljöttek kezét megkérni, de nem akart hozzámenni egyikhez sem. A hercegnő - Ed-Datmá volt a neve - azt mondta: "Csak annak leszek a felesége, aki engem nyílt mezőn viaskodásban, szablya-, lándzsa-forgatásban legyőz. Akinek ez sikerül, ahhoz feleségül megyek, akit legyőzök, annak elveszem lovát, fegyverzetét, ruháját, és homlokára süttetem: »Ez Ed-Datmá szabadságolt rabszolgája.«"

És eljöttek királyok fiai mindenfelől, közelről és távolról, de ő mindegyiküket legyőzte és megalázta, elvette fegyverüket, rájuk süttette a bélyeget.

A perzsa király fia, Behrám, meghallotta a királyleány hírét, és elhatározta, hogy megteszi hozzá a messzi utat; vett magához pénzt, paripát, harcos kíséretet, sok fejedelmi kincset, és felkerekedett, hogy elmenjen a hercegnőhöz. Mikor elért országába, pompás ajándékokat küldött a leány apjának. A király eléje ment, a legszívélyesebben fogadta. Később a királyfi elküldte hozzá vezírjét azzal az üzenettel, hogy a királyleány kezét meg akarja kérni. A leány apja visszaüzente neki: "Fiam, ami leányomat, Ed-Datmát illeti, nekem semmi hatalmam sincs fölötte; ő megesküdött a lelkére, hogy csak ahhoz megy feleségül, aki nyílt mezőn, viadalban legyőzi." - "Ezért jöttem én ide országomból" - felelte a királyfi, mire a király csak ennyit mondott: "Holnap megvívsz vele."

Másnap a király üzenetet küldött leányának, hogy rendelje el a küzdelmet. Mikor a hercegnő ezt meghallotta, felkészült a küzdelemre. Felvette harci felszerelését, és kiment a küzdőtérre. A királyfi is kiállt ellene harcra készen. Mikor a nép hírét vette ennek, mindenfelől odaözönlött. Ed-Datmá megjelent hát harci ruhában, felövezett karddal, lebocsátott sisakrostéllyal; vele szembejött a királyfi: tündöklött a délceg dalia fényes fegyverzete, vitéz vértezete. Nekirohantak egymásnak, sokáig forgolódtak egymás körül, hevesen küzdöttek jó ideig, amíg a hercegnő látta, hogy a királyfi különb vitéz és lovag, mint az eddigi ellenfelei. Félt, hogy szégyenben marad a nézők előtt, mert tudta, hogy biztosan le fogja győzni a herceg. Ezért elhatározta, hogy csellel fog élni; tőrt vetett a királyfinak: felfedte arcát, amely bűvösebben ragyogott a teliholdnál. Mikor a királyfi ránézett, elámult, ereje ellankadt, minden elszántsága semmivé lett, úgyhogy a hercegnő kiragadta a nyeregből, és úgy tartotta a kezében, mint a sas a verebet a karmai között, a királyfi meg annyira belefeledkezett arcának csodálatába, hogy nem is tudta, mit csinál vele a leány. A hercegnő pedig elvette lovát, fegyvereit, ruháját, rásütötte a bélyegét, és kiadta az útját.

Mikor a királyfi önkívületéből magához tért, napokon át nem evett, nem ivott és nem aludt, amiért így elbántak vele. De szívét már elfogta a nagy szerelem, és egyik szolgáját elküldte a hercegnő apjához egy levéllel, amelyben megírta, hogy nem tud hazájába visszamenni: vagy betölti vágyát, vagy pedig belehal. Mikor a leány apja megkapta a levelet, nagyon elszomorodott, és el akarta küldeni a királyfihoz néhány vitézét és katonáját, de vezírjei lebeszélték róla, és türelemre intették.

De most a királyfi cselt eszelt ki, hogy célját elérje. Vénséges öregnek öltözött, és elment a királyleány kertjébe, ahová a lány gyakran el szokott látogatni. Összeismerkedett az őrrel, és azt mondta neki: "Idegen vagyok, messzi földről jöttem. Fiatal korom óta mindig kertészkedtem, és a föld megműveléséhez máig is kitűnően értek. Növényápolásban, virágok gondozásában nincs nálam különb." Mikor a kert őre ezt meghallotta, végtelenül megörült, bebocsátotta a kertbe, és a kertészek figyelmébe ajánlotta. A királyfi meg hozzáfogott a munkához, ápolta a fákat, nemesítette a gyümölcseiket.

Egy napon, amint így foglalatoskodott, egyszerre csak rabszolgák jelentek meg a kertben; szőnyegekkel és edényekkel megrakott öszvéreket vezettek. Megkérdezte tőlük, mit jelent ez, mire azt felelték, hogy ma a király leánya kíván a kertben üdülni. A királyfi most elment, ékszereket és szép ruhadarabokat vett magához, hazulról hozta mind. Visszament a kertbe, leült egy sarkában, kiteregette maga elé válogatott kincseit, aztán elkezdett reszketni: úgy tett, mintha teljesen elgyengült öregember volna.

Egy kis idő múlva rableányok és eunuchok jelentek meg, és csoportjuk közepén a királyleány, mint a hold a csillagok közt. Bejárták a kertet, gyümölcsöt szedtek, és kitűnően töltötték idejüket. Egyszer csak egy embert pillantottak meg, valamelyik fa alatt, odamentek hozzá - a királyfi volt -, látták, hogy egy vénséges vén ember, keze-lába reszket, előtte ékszerek és fejedelmi kincsek. Nagyon elcsodálkoztak láttára, és megkérdezték, miféle ékszerek ezek, és mit akar velük csinálni. Azt felelte nekik: "Ezekkel az ékszerekkel feleségül akarom venni valamelyiteket." Jót nevettek ezen és megkérdezték: "Ha elvetted, mit csinálsz vele?" Így felelt: "Egyszer megcsókolom, aztán útjára engedem."

A királyleány így szólt hozzá: "Vedd el ezt a leányt itt." A királyfi felkelt, odament, botjára támaszkodva, reszketve, botladozva, megcsókolta a leányt, és odaadta neki az ékszereket és a ruhákat. Boldog volt ez a leány, míg a többiek szívből nevettek rajta. Ezután hazamentek, de másnap megint a kertben voltak, megkeresték a herceget, látták, hogy ugyanott ül, szokott helyén, előtte ékszerek és ruhák, még nagyobb halomban, mint az előző napon. Odaültek melléje és megkérdezték: "Mondd, öreg, mit akarsz ezzel az ékszerrel?" - "Egyiketeket feleségül venni, mint tegnap" - felelte. Ekkor a hercegnő azt mondta neki: "Vedd feleségül ezt itt."

A királyfi felkelt, megcsókolta és odaadta neki az ékszert meg a ruhákat, ők pedig hazamentek.

De mikor a királyleány látta, micsoda ékszereket és ruhákat ajándékozott rableányainak, azt mondta magában: "Én jobban megérdemelném mindezt; ilyen értékes kincs semmiképp sem ártana nekem."

És másnap reggel egyedül ment el hazulról, rableánynak öltözve, egészen titokban. Elment az öreghez, és amikor odaért hozzá, megszólította: "Seikh, én a király leánya vagyok. Elvennél engem feleségül?" - "Készséggel és örömest" - szólt a királyfi, aztán előszedte a ruhákat és az ékszereket, sokkal többet és sokkal drágábbakat, mint az eddigiek, odaadta neki, aztán felkelt, hogy megcsókolja. A leány biztonságban érezte magát, és egészen nyugodt volt. De mikor a herceg odalépett, erős kézzel megragadta a leányt, leteperte a földre, és elvette leányságát. Aztán így szólt hozzá: "Nem ismersz meg?" - "Ki vagy te?" - kérdezte a lány. "Én Behrám vagyok - felelte -, a perzsa király fia, aki megváltoztattam külsőmet, otthagytam családomat és országomat teérted."

A leány akkor felkelt alóla; nem felelt semmit, nem tett semmi szemrehányást, azért, amit rajta elkövetett. Azt mondta magában: "Ha megölöm, nincs semmi hasznom a halálából." Gondolkodott, mitévő legyen, és így szólt magában: "Nem tehetek egyebet, mint hogy megszököm vele az ő országába."

Összeszedte minden pénzét, kincsét, üzenetet küldött neki, és közölte vele a tervét, és kérte, hogy ő is készüljön fel az útra. A királyfi is összeszedelőzködött, megbeszéltek egy éjszakát az indulásra, felültek jó paripáikra, és az éj leple alatt útnak eredtek. Mire eljött a reggel, már távoli vidékeken jártak, és addig nyargaltak, amíg el nem érkeztek Perzsia országába, a király városának közelébe. Mikor a király erről hírt kapott, fia elé ment harcosaival, lovasaival, és végtelenül boldog volt. Néhány nap múlva becses ajándékokat küldött Ed-Datmá apjának, egy levéllel, amelyben megírta leánya megérkezését, és elkérte kelengyéjét. Mikor az ajándékot vivő követek megérkeztek a hercegnő apjának országába, a király elébük ment, és a legkitüntetőbb kegyével halmozta el őket. Lakomákat rendezett, aztán kádit és tanúkat hívatott, megíratta leányának és a perzsa királyfinak házasságlevelét, és díszruhákkal ajándékozta meg a követeket, akik a perzsa király levelét hozták. Aztán elküldte a leányának kelengyéjét, a királyfi pedig addig élt vele, míg a halál el nem választotta őket egymástól.

"Lásd ebből is, királyom, milyen ravaszul kijátsszák a férfiak a nőket, és én holtomig sem mondok le a jogomról."

A király ekkor megparancsolta, hogy végezzék ki a fiát.

De most előlépett a hetedik vezír, és mikor a király elé jött, megcsókolta a földet, aztán így szólt: "Ó, királyom, adj haladékot, hogy ezt a jó tanácsot elmondhassam: ha idődet kivárod, úgy lesz, amint kívánod, de ha dolgod elsieted, keservesen megbánod. Láttam, hogyan akarta ez a leány a királyt szörnyű tettre csábítani; de hű szolgád, akit jóságoddal és kegyeiddel halmoztál el, jó tanáccsal segít rajtad. Én, királyom, olyan dolgokat tudok az asszonyok gonosz ármányáról, amilyeneket rajtam kívül nem tud senki. Így hallottam egy öregasszonynak meg egy kereskedő fiának történetét." - "Hogy volt ez, mondd, vezírem?" - kérdezte a király.

A vezír pedig ezt mesélte:
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Mennyit érhet?
Gobelin
Kié lehet ez a rézkarc?
Zsolnay minták és jelzései
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
reprodukcio
Ismeretlen porcelán jelzés
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrissebb Fontos Kérdések:
További fontos kérdések >>
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Mennyit érhet?
Gobelin
Kié lehet ez a rézkarc?
Zsolnay minták és jelzései
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
reprodukcio
Ismeretlen porcelán jelzés
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

Antikrégiség.hu QR kódja KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei