Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!
FontosKérdés kategóriák:
RSS feliratkozás: Állatok, növények Állatok, növények
RSS feliratkozás: Családi kapcsolatok Családi kapcsolatok
RSS feliratkozás: Egészség, életmód Egészség, életmód
RSS feliratkozás: Egyéb kérdések Egyéb kérdések
RSS feliratkozás: Emberi kapcsolatok Emberi kapcsolatok
RSS feliratkozás: Ezotéria, spiritualitás Ezotéria, spiritualitás
RSS feliratkozás: Fogyókúrák, diéták Fogyókúrák, diéták
RSS feliratkozás: Gasztronómia, étel, ital Gasztronómia, étel, ital
RSS feliratkozás: Gyerekvállalas, nevelés Gyerekvállalas, nevelés
RSS feliratkozás: Közlekedés Közlekedés
RSS feliratkozás: Kultúra és közösség Kultúra és közösség
RSS feliratkozás: Műszaki eszközök Műszaki eszközök
RSS feliratkozás: Otthon, lakás Otthon, lakás
RSS feliratkozás: Pénz, üzlet Pénz, üzlet
RSS feliratkozás: Politika, jog Politika, jog
RSS feliratkozás: Sport, mozgás Sport, mozgás
RSS feliratkozás: Számítástechnika, IT Számítástechnika, IT
RSS feliratkozás: Szépségápolás, divat Szépségápolás, divat
RSS feliratkozás: Szerelem, párkapcsolat Szerelem, párkapcsolat
RSS feliratkozás: Szórakozás, hobby Szórakozás, hobby
RSS feliratkozás: Tanulás, oktatás Tanulás, oktatás
RSS feliratkozás: Tudomány Tudomány
RSS feliratkozás: Utazás Utazás
RSS feliratkozás: Ünnepek, évfordulók Ünnepek, évfordulók
RSS feliratkozás: Vallás, hitélet Vallás, hitélet


FontosInfok.hu kategóriák:
RSS feliratkozás: ÁllásInfo ÁllásInfo
RSS feliratkozás: BankInfo BankInfo
RSS feliratkozás: BiztosításInfo BiztosításInfo
RSS feliratkozás: BoltInfo BoltInfo
RSS feliratkozás: GasztroInfo GasztroInfo
RSS feliratkozás: GépjárműInfo GépjárműInfo
RSS feliratkozás: HirdetésInfo HirdetésInfo
RSS feliratkozás: IngatlanInfo IngatlanInfo
RSS feliratkozás: KulturInfo KulturInfo
RSS feliratkozás: SzállásInfo SzállásInfo
RSS feliratkozás: TelepülésInfo TelepülésInfo
RSS feliratkozás: UtazásInfo UtazásInfo


Antikrégiség.hu Piactér:

Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (5365)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3049)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3373)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (411)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (858)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3153)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (553)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (602)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1413)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1026)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (821)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1763)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (433)
RSS feliratkozás: Óra Óra (795)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1293)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1627)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4173)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (546)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1045)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1020)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (245)

Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (2077)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (294)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (192)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (56)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (441)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (363)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1803)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (920)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (375)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (949)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (150)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (224)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1643)
RSS feliratkozás: Sport Sport (191)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (527)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (659)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (652)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (245)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (622)


Menetrendek.net kategóriák:
RSS feliratkozás: BKK BKV menetrendek BKK BKV menetrendek
RSS feliratkozás: Busz menetrendek Busz menetrendek
RSS feliratkozás: Hajó komp menetrendek Hajó komp menetrendek
RSS feliratkozás: Jegyárak Jegyárak
RSS feliratkozás: Repülőgép menetrendek Repülőgép menetrendek
RSS feliratkozás: Teleautós fuvarok Teleautós fuvarok
RSS feliratkozás: Térképek Térképek
RSS feliratkozás: Útvonaltervezés Útvonaltervezés
RSS feliratkozás: Vasúti menetrendek Vasúti menetrendek


Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - Az aranyszőrű kanca

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás

Az aranyszőrű kanca

Adatközlő: Karácsony Gyula
Gyűjtő: Orbán Dénes


Volt egyszer, hol nem volt, volt egy király. A király járogatott vadászni. Ahogy járt vadászni, egy hegy tetején meglátott egy kicsi vasembert. A vasembert a király elfogta, hazavitte, csináltatott egy vaskalickát, bérekesztette oda.
A vaskalickának a kulcsát odaadta a feleségének. Elment, hogy a többi nagyuraknak, tiszteknek, mindenfélének adjon hírt, hogy nézzék meg, hogy mit fogott. Volt a királynak egy fiacskája. A fiú egy kicsiny nyilas puskával a rács között lőtte be a nyilat a vasembernek, a vasember meg adta vissza. Ott játszottak. Egyszer, azt mondja a vasember a királyfinak:
- Nem adom vissza a nyiladat. Menj el, édesanyádnak a köténye felső zsebében van ennek a kalickának a kulcsa, s mondjad neki, hogy valami a fejedben matat, nézze meg. Amíg édesanyád a fejedbe megnézi, hogy mi matat ott, addig te lopd el a kulcsot, s engem innen erejsz ki, s akkor visszaadom a nyiladat. Úgy is lett. Elment, s azt mondja az édesanyjának:

- Édesanyám nézze meg, valami a fejemben matat!

Az anyja, amíg keresgél a fejében, a fiú szépen bényúl, s a kulcsot ellopja. Elmegyen, és a vasembert kiereszti. A vasember, amikor ment el, azt mondja a fiúnak:

- Édesanyádat el akarják pusztítani, de amikor elindítják, akkor mondd meg, hogy, ne pusztítsák el, mert te eresztetted el a vasembert. Ha, valaki bántani akar, mondjad: " Édes vasemberem! ", s én akkor segítek rajtad.

A király haza is érkezik s nézi, a kalicka üres, akkor az asszonnyal elkezd veszekedni, hogy miért eresztette el a vasembert.

- Mért eresztetted el?

- Én nem eresztettem el.

- De a kulcs nálad volt, te kellett, hogy elereszd.

Felharagudt a király, s azt mondja:

- Vigyétek el, s öljétek meg! Lefogják az asszonyt, hogy vigyék el s öljék meg.

A gyermek akkor elé állt:

- Ne öljétek meg édesanyámat, mert én eresztettem el a vasembert.

Elmondja, hogy a vasember őt mire tanította, s hogy miképpen eresztette el, s hogy, hogy lopta vissza a kulcsot.
Akkor azt mondja a király:

- Vigyétek ki az erdőbe.

Két embernek odaadta a királyfit, megparancsolta nekik, hogy:

- Vigyétek ki az erdőbe, pusztítsátok el, a kicsi ujját és a szívének felét hozzátok vissza, hogy megöltétek!

A két ember, ahogy vitte, megsajnálták a gyermeket. Egy kicsi kutya ment velük, s azt egyezték, hogy a kicsi kutyát megütik, s a szívének a felét viszik vissza, mit tudja a király, hogy a fiának a szíve - mert az még nem látott szívet, hogy az milyen -, vagy a kutyáé.

- Kicsi ujját vágjuk le, abba nem hal meg.

Úgy is tettek. Megütték a kutyát, kivették a szívét, kettévágták, a gyermeknek levágták a kicsi ujját, békötték, hogy ne vérezzen el. Elcsapták a gyermeket:

- Menj, amerre látsz, menj, amerre akarsz!

Elment a gyermek, ment, mendegélt, s egyszer meglátott egy sánta nyulat. Elkezdte a nyulat kergetni, próbálta megfogni. De a nyúl jobban tudott futni, mint ő, ha sánta is volt. Egy borzos kerítés közt keresztülbújt a nyúl, s ő is keresztülbújt utána, s akkor meglátta, hogy messze-messze épületek vannak. Ment, ment, addig, amíg elért az épületekig, s mikor az épületekhez ért, hát egy másik királynak a nyári tanyája volt ott. Amikor odaért, megyen a királyhoz, kérdezi a király tőle:

- Hova mész, te kicsi gyermek?

- Én egy szegény kicsi gyermek vagyok, eljöttem, mert elcsaptak hazulról.

A gyermek nagyon szép volt, a királynak megtetszett.

- Na, nekem gyermekem nincsen, én téged felfogadlak, s te leszel az én kicsi fiam.

- Jó - azt mondja a királyfi. Na, ott is maradott, nagyon jól ment dolga. Ő csak parancsolt, s a parancs szavára minden elkészült. A késnek mondta, hogy készítsen ételt, s az étel elkészült. A seprűnek mondta, hogy seperje ki a szobát, s az kiseprette. A lapátnak mondta, hogy az istállóból hányd ki a ganyét a marhák alól, s az megcsinálta. Nagy volt az épület, volt hét szoba benne, s hét istálló. A hét szobából hatot ki tudott sepretni, de a hetedikbe nem volt szabad, hogy bé nézzen.

A hat istállóból a ganyét kihányatta, de a hetedikbe nem volt szabad bé nézzen. Egyszer elgondolta magában a királyfi, hogy meg kéne, nézze, mi van a hetedik szobában. Mikor kinyitotta a szoba ajtaját, s bénézett, hát folyó arannyal van teli a szoba. Az ujját belemártotta, reáragadott az arany az ujjára. Eleget dörzsölte, vakarta, de nem tudta levakarni róla. A király szokott járni, vadászni. Megpillantotta a fiú, hogy a király ér haza. Gyorsan egy rongyot tekert az ujjára, hogy a király ne lássa meg. De a király meglátta, s kérdi:

- Mi lelte az ujjadat?

Azt mondja a királyfi:

- A kés elvágta.

- Kés, miért vágtad el a fiam ujját?

Azt mondja a kés:

- Én nem vágtam el.

- Húzd csak ki, mutasd meg, lám milyen! - mondja a király. Kioldja, s meglátja a király, hogy arany ragadott, rá. S azt mondja a fiúnak:

- Na, többet oda ne nyúlj, nem szabad! Beléragadsz az aranyba, s ott halsz meg.

Nem is volt ő kíváncsi többet az aranyra, hanem az jobban érdekelte, hogy mi van az istállóban, a hetedikben. A király ismét elment vadászni. Elgondolta magában a királyfi:

- Megnézem a hetedik istállóban, hogy mi van ott, miért nem szabad benézni, nem szabad bé menni.

Kinyissa az ajtót, s hát egy aranyszőrű kanca a csitkajával van odabenn. A kanca nagyot nyerített, s azt mondja:

- Gyere bé, gyere kisfiú, vezessél ki engem, hét esztendeje nem jártam kinn a szabadba.

A gyermek kivezette.

- Ülj föl a hátamra, egyet karikózzunk itt az udvaron.

Felült a hátára, egyet táncolt, de ahogy elkarikózott a pallog utána mind felfordult. Visszavezette, visszakötte, s amikor a király megérkezik, azt kérdezi:

- Milyen ló járt az udvaron?

S azt mondja a lapát.

- A fiad vezette ki az aranyszőrűkancát.

- Többet oda ne menj, úgy ver a földhöz, meghalsz, elpusztít. Ne foglalkozz te evvel!

De a kanca meghagyta a fiúnak:

- Akármit mond, mikor elmegy vadászni, gyere ide, még egyszer vezess ki egy körre!

Elment a király vadászni. A fiú alig várta, hogy elmenjen, bément az istállóba, s kivezette a kancát. Azt mondja a ló neki:

- Na, most nyúlj be a bal fülembe, ott van egy dió. A diót vedd ki, nyisd kétfelé. A dióban van egy egész rend arany öltözet, azt vedd magadra. Van ott még egy kantár, s a kantárt vedd, el, s azt tedd a fejemre, ülj föl a hátamra, s mi innen ketten elmegyünk.

Úgy is tett a fiú, kivette a diót, széjjelnyitotta, kivette az arany öltözetet, magára szedte, a kantárt elé vette, akasztotta a lónak a fejibe. Felült a hátára, s elmentek. A király meggondolta, hogyha nem egyeb nem lesz jó a dolog, hogy a gyermek egyszer kivezette, hátha még egyszer megteszi. Gyorsan megyen a király haza, s hát a ló nyom megint ott van. Kérdi a lapátot. A lapát azt mondja, hogy:

- A fiad elment az aranyszőrűkancával.

Gyorsan ő a csitkaját kivezette, felült a hátára, s utána indult. A nyomán tudott menni, mert mindenütt a pallag felfordult a kanca után. Egyszer meglátta, s akkor a csitkó nyerítette:

- Állj meg, állj meg, anyám, érjelek utol!

A kanca visszanyerítette:

- Inkább törjék el mind a négy lábod, mintsem engem utolérj.

A csitkónak eltörött a lába. A király úgy ütte magát a földhöz, hogy kihasadott. A királyfi a kancával tovább vágtatott.

- Na - azt mondja a kanca -, engem most eressz el, ha szükséged lesz reám, rázd meg a kantárt, s én akkor ott leszek.

Tovább ment egy kicsit, s útközben rablók megtámadták, s meg akarták verni. Akkor azt mondta:

- Édes vasemberem!

A vasember megjelent, s széjjelverte őket. Akkor r megrázta a kantárt, a kanca is előállott, s akkor a vasember s a kanca elé szereltek valami rossz gebét, megölték, kivették a gömbelyit, kipucolták ügyesen, s a királyfi fejire reáhúzták, orrának, szeminek, szájának lyukat vágtak és összekötötték a nyakán. Egy rend rongyos öltözetet adtak reá, s azt mondták neki, hogy:

- Akármerre jársz, akárki akármit kérdez, egyebet ne felelj:

- Nusti.

Úgy, olyan csúful felöltözve botorgott tovább s egy másik királynak jutott be az udvarába. Meglátták, hogy milyen csúnya gyermek van ott. Megfogták, bévitték a királyhoz. A király nézi, s azt kérdi:

- Hát te honnan kerültél ide, fiam?

- Nusti.

- Minek hínak?

- Nusti.

- Apád van-e?

- Nusti.

- Hát anyád?

- Nusti.

- Hát te hogy kerültél ide?

- Nusti.

- Na, most mit csináljunk ezzel a Nustival?

Azt mondja király:

- Tegyék bé kertésznek, a kertész már megöregedett, tanítsa ki, s lesz belőle egy jó kertész.

Felfogadták, bétették a kertész mellé, s Nusti gondozta a virágokat. Jól gondozta őket, úgyhogy tetszett a királynak is, mindenkinek. Egyszer aztán elálmosodott Nusti, s nem volt hova elrejtőzzék. Nyári idő volt, meleg volt. Azt mondja:

- Édes vasemberem!

S a vasember elé áll, s azt mondja:

- Mit parancsolsz?

Azt mondja:

- Valami árnyékot, ahol leheveredjek, ebben a forróságban egész áldott nap itt a virágok közt vagyok.

Hát, csinált is a kertnek az egyik sarkába egy akkora nagy levelű virágot, hogy nagyot. A királyfi oda leheveredett. Ahogy ott heverészik, a királynak három leánya, ott sétáltak el. Ahogy sétáltak, a legkisebb meglátta, hogy a királyfi rongy, rossz posztós ruhája félrecsúszott, s tiszta arany öltözet van rajta. Elgondolták magukban, hogy ez nem lehet valami szegény ember gyermeke, mert arany öltözetben van. Kíváncsiak lettek arra, hogy ki az a Nusti. Mikor a lányok elmentek, Nusti szépen felkel, s azt mondja:

- Édes vasemberem!

- Mit parancsolsz, jó gazdám?

- Én azt, hogy csinálj egy szép melltűt, olyat, hogy ezüst, arany, gyémánt, mindenfele szín legyen benne.

- Jó - azt mondja a vasember. Meg is csinálta, s odaadta neki. Amikor a leányok megint ott sétáltak el, a legnagyobbnak odalopta. Mikor elhaladnak, megint meghívja a vasembert. A vasember elé is jő. Azt mondja a királyfi:

- Még szebbet csinálj, mint az első! Még egy szebbet csinált, azt másnap odalopta a középsőnek.

- Na, most még egy szebbet csinálj - mondta a vasembernek. A vasember még egy szebbet csinált, azt odalopta a legkisebbnek. Úgy eldugták mind a hárman, hogy az egyik a másiknak se mutatták meg. Az egyik se tudta, hogy a másiknak van, mindegyik azt gondolta, hogy csak neki van. Következett egy hármas ünnep, s a király és a leányai készülődtek a templomba. A legkisebb leány azt mondja, hogy ő itthon marad, mind elmehetnek, ő rosszul érzi magát, nem megy a templomba. Elmegy az egészház népe, még az öreg kertész is. Akkor a királyfi kiveti a léggömböket a fejiből, s a kantárt megrázza, az aranyszőrű kanca elé állt, feltilt a hátára, levette a rossz posztót, arany öltözetbe volt, addig vágtatott a virágos kertben, amíg sárrá tette. Akkor elcsapta a lovat, visszaöltözött megint csúfnak.

Megérkezik az öreg kertész, s megyen a kertbe, mikor meglássa, hogy mi történt, fut vissza, s jelenti a királynak, hogy valamilyen ló úgy összetörte a virágos kertet, hogy csupa sár. A király szalad le, de e közbe a királyfi megszólította a vasembert:

- Édes vasemberem!

- Mit parancsolsz, jó gazdám.

- Most még szebb virágok legyenek, mint amilyenek eddig voltak ebbe a kertbe.

Szebbnél szebbek lettek. Amikor a király meglátta, megszidja az öreget jól. Azt mondja az öregkertésznek, hogy:

- Vén szamár, mit hazudott, mikor az egész kertészsége ideje alatt nem tudom ilyen szép virágokat nevelni, mint ez a Nusti most. Ez pedig csak egy kicsi ideje még, hogy itt van.

Nagy szomorúan elmegyen az öreg kertész, s a király is visszament. Másnap megint megcsinálta azt a komédiát e királylány. Elment az egész ház népe, a legkisebb királylány akkor se ment el. Akkor még jobban beteggé tette magát, hogy ne kelljen, a templomba menjen. Akkor megint Nusti levetkeződött, a kantárt megrázta, a paripa elé állott, felült reá, s megint sárrá tette a kertet. Mikor hazajönnek, a kertész megyen a kertbe, s hát az megint sárrá van téve. Akkor megint szaladott a királyhoz, hogy ismét sárrá van téve a kert. Akkor a királyfi megint megszólította a vasembert:

- Édes vasemberem!

- Mit parancsolsz, jó gazdám?

- Most még szebb virágok legyenek, mint a tegnap.

Azok meglettek. A király megint megszidja jól az öreget. A harmadik nap is elment az egész ház népe, de akkor már párna közt hagyták el a kisasszonyt, a legkisebbet, mert beteggé tette magát. Mikor Nusti levetkeződött s a kantárt megrázta, a királylány lekiáltott:

- Nusti! Hagyj félbe a játékkal, s gyere fel!

Felment a palotába a királyfi, s ott ettek, ittak, mit csináltak, azt csináltak, de úgy, hogy a kisasszony állapotosan maradott. Telt múlt az idő, s egyszer aztán szülnie kellett a leánynak. Született egy fiúgyermeke. A kisasszony, ahogy a gyermek nevelkedett, s ahogy az értelme megnyílt annyira, akkor ő elmondta, hogy:

- Neked Nusti az édesapád, de ne mondd meg senkinek.

Nem is mondott a gyermek semmit sem, de ő tudta, hogy az ő édesapja Nusti. Azt mondta az anyja neki, hogy:

- Ez csak ilyen csúf öltözetbe van, de másképp szép legény, olyan, hogy gyönyörű.

Jól van. Egyszer a királynak születésnapja lett, s a születésnapjára összehívta a szomszéd országbeli királyokat, hercegeke, grófokat, bárókat, mindenfelét, nagyurakat. Mikor összegyűltek, mulatás ment javába. Az egyik kisasszony kitűzi a melltűt. A másikok is, akkor tudták meg, hogy mind a hármuknak van. A király meglátta, úgy megörvendett, azt mondja a lányainak:

- Adok egy-egy aranyalmát, és dobjátok bé annak a kebelébe, amelyik legényt akarjátok választani. Az lesz az ő férje.

A két nagyobb egykettőre eldobta, de a legkisebb nem. Csak labdázott, sétált a nép között, s labdázott az aranyalmával. Azt, mondja a király:

- Hívjátok be az udvarbeli cselédeket, mert az én legkisebb leányom, hanem egyéb, nem kap magának, hátha azok közül akar választani.

Bé hívják őket, bé hívják a kertészeket is, s akkor a gyermek már akkora volt, hogy már az értelme meg volt nyílva, tudta, hogy ki az ő apja. Kikapja az anyja keziből az aranyalmát, s Nusti kebelébe dobja. A király úgy megharagudt, hogy szinte széjjelhasad ott. Azt kiáltotta:

- No, pucoljatok el még az udvarról is!

El is mentek, Egy másik lakást kibéreltek, mert még az udvaron se tűrte meg a király őket. Akkor szólítja a királyfi a vasembert:

- Édes vasemberem!

- Mit parancsolsz jó gazdám?

- Ez a lakás sokkal szebb legyen, mint a királyé. Kívülről látszódjék ilyen egyszerűnek, de a belsője sokkal szebb legyen. Meg is lett, no, ottléteződtek. Egy idő múlva kitört a háború. A király el kellett menjen a háborúba, a két veje is felszerelt, lóhátra kerültek. Nustinak is szereltek egy lovat, hogy ő is menjen a háborúba. De neki több esze vót annál, ült arccal hátrafelé, s tenyerével csapta a lónak a fenekit. Mentek, s egy híd mellé bédőllott a lova. Ott emelte, kínlódott vele, s azt mondja a király:

- Segéljetek Nustinak, emelje ki a lovát onnan!

Azt mondják a másikok:

- Fújja fel a vejit, ha ilyen veje van!

Otthagyták. Továbbmentek, akkor ő szépen kivette a lógömböt a fejiből, levette a rongyos ruhát, letette, megrázta az aranykantárt, s a kanca elé állott.

- Édes vasemberem!

- Mit parancsolsz, jó gazdám?

Azt mondja:

- Nekem egy csapat huszárt! Ő ment az élre, ment az apósának segítségére, s egy pillanat alatt az ellenséget leverték. Akkor sarkon sírült a csapatjával, s eljött. Amikor a másikok jöttek vissza, akkor is a híd mellől emelte ki a lovat. No, kisegélték neki, hazamentek. No, újból felszólították, újból kellett menjen a harcba, támadás jött megint, akkor ő megint úgy csinált, mint előbb. EIé az aranykancát, a vasember a katonákat, a lovasokat maga mellé állította, ment az élen, megint megsegítették az apósát. De újból csak feltámad az ellenség, újból csak hadat üzennek, újból kellett menni a háborúba.

Mentek megint, ő megint lemaradott, megint elé vette a kantárt, megázta, előállott a kanca. Mentek a háborúba. Mikor összecsaptak, az ellenfél a királya Nustinak a lábát elvágta a karddal, du úgy is leverték őket. S akkor a király, a nyakáról a selyem nyakkendőt levette, kétfelé hasította, a felit visszatekert e az ő nyakára, a felivel megkötte Nustinak a lábát. Sarkon sírültek, s azzal eljöttek. A király megköszönte, hogy sohase látta, hírit se hallotta, és mégis ment az ő segítségére. Megköszönte neki a jótettét. Hazamentek. Ennek örömére a király, hogy harmadikszor is leverték az ellenséget, egy jó lakomát rendezett. Azt mondja a lányainak, hogy:

- Nustiékat is el kéne hívni erre a vendégségre. Legalább a felesége jó lesz mosogatni, vagy egyik-másikra.

Azt mondja a király még:

- Azt a rossz ruhát vegyétek le róla, s öltöztessétek másba, más ruhába, hogy ne legyen olyan csúf. Egy kicsit szedjétek rendbe őt is!

Mikor levetkeztetik, hát a rongyos, ruha alatt aranyöltözet van. Nézik, hogy a lába bé van kötve. Elmenyen a nagyobbik lány, s az apjának a kendőt lekandarítja a nyakáról, odaviszi, s összenézi, hogy ez annak a társa. S azt mondj az apjának:

- Édesapám, a maga nyakkendőjének a fele Nusti lábán volt.

Megyen a király, hát le van vetkeztetve, arany öltözetbe volt, tényleg a nyakkendőnek a fele a lábára volt kötve. Akkor a király meghajlott előtte, s azt mondta:

- Na, most szóljon úgy, mikor háromszor engem kisegített a háborúba.

Akkor tudta meg a király, hogy az ő veje Nusti királyfi volt, s nem egyszerű ember gyermeke. Még annál nagyobb kedve kerekedett, még megnyújtották sokkal jobban a vendégséget, azután békében éltek, és éldegélnek még most is, ha meg nem haltak.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Kinek a szignója lehet?
és ez milyen porcelán jelzés?
Milyen porcelán jelzés ez?
Porcelán jelzések
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Festmény beazonosítás ! Ingyenes festmény felértékelés!
Segítséget kérek
Mennyit érhet??
Ki készitette ?
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrissebb Fontos Kérdések:
További fontos kérdések >>
Legfrissebb fórum témáink:
Kinek a szignója lehet?
és ez milyen porcelán jelzés?
Milyen porcelán jelzés ez?
Porcelán jelzések
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Festmény beazonosítás ! Ingyenes festmény felértékelés!
Segítséget kérek
Mennyit érhet??
Ki készitette ?
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

Antikrégiség.hu QR kódja KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei