Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!
Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy
RSS feliratkozás: Festmény Festmény
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy
RSS feliratkozás: Óra Óra
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia
RSS feliratkozás: Szobor Szobor
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak
Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat
RSS feliratkozás: Sport Sport
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv
RSS feliratkozás: Történelem Történelem
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv
Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
 
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - A találós mese

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás

A találós mese

Gyűjtötte: Benedek Elek


Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innét, az Óperenciás-tengeren túl, hol a kurta farkú malac túr, kidőlt-bedőlt kemencének egy csepp ódala sem vót, ahol jó volt, ott rossz nem volt, ahol rossz nem volt, ott jó volt, mégis megsült benne annyi pogácsa, hogy egy meztelen cigánypurdé mind elvitte az inge ujjában, úgy láttam, mint most, ott voltam, hol beszélték, aki nem hiszi, kérdezze meg... volt egyszer egy király, s annak olyan szép felesége, hogy még az angyalok is irigyelték a szépségét. De olyan erősen irigyelték, hogy leküldötték hozzá a halál angyalát, s felvitették a mennyországba.

Búsult a király, szörnyű nagy bánat nehezült a szívére, éjjel-nappal siratta a feleségét, de hogy telt-múlt egy-két esztendő, addig s addig duruzsoltak a fülébe, hogy így meg úgy, nem maradhat halálig szomorú özvegységben, a koldusnak is van párja, a kicsi leányát sem nézheti árvaságban, hogy felöltözött szép aranyos gúnyába, s elindult leánynézőbe. Elindult, de előre megmondta, hogy csak olyan leányt vesz el, aki van olyan szép, mint az első felesége volt. No, be is járt országot-világot, sok szép leányt s asszonyt látott, de a feleségéhez hasonlatos szépet nem talált.

Telt-múlt az idő, a kicsi királykisasszony szép nagy leánnyá serdült, jöttek is a kérők, királyfik, hercegek, válogatott cigánylegények, de a király föltette magában, hogy addig férjhez nem adja a leányát, míg maga meg nem házasodik. Ezt gondolta magában, de senkinek sem mondta, a leányának sem, hanem csinált egy találós mesét, s kihirdettette, hogy annak adja a leányát, aki a mesét kitalálja, de úgy próbáljon szerencsét, akárki fia-borja legyen, hogy ha ki nem találja a mesét, karóba kerül a feje. Bizakodott erősen a király, hogy nem találkozik ember, aki az ő meséjét kitalálja, s nem fogy ki a leányából soha, lesz, aki dajkálja, ha majd megöregszik.

Merthogy szép volt a királykisasszony is, mint a ragyogó csillag, jöttek a királyfik, hercegek, grófok, bárók, minden rendű s rangú legények seregestül, akiknek külön-külön feladta a király az ő találós meséjét, mely szólott ekképpen:

Keresi az olyant, de meg nem találja,
ha meg nem találja, anyja vére bánja.

Tízen-húszan megpróbálták egy nap, de egy sem tudta helyesen megfejteni. Bizony, ha nem tudták, nem is látták többet Isten áldott napját.

Híre ment ennek hetedhét ország ellen, meghallotta a napkeleti özvegy királyné fia is. Ahogy meghallotta, nem volt többet nyugta, s mondta az édesanyjának:

- Na, édes királyné anyám, én is elmék, s szerencsét próbálok.

Hej, megijedt a királyné szörnyen, sírt, jajgatott, hogy zengett belé a palota, s összetett kézzel kérte a fiát:

- Édes fiam, szívemről szakadt virágszálam, ne játssz az életeddel, találsz te különbnél különb királykisasszonyokat, minden ujjadra kettőt!

- Különbnél különbeket találhatok, de olyat nem, mert úgy hírelik, hogy nincs párja kerek e világon.

Hiába sírt-rítt, könyörgött a királyné, a fiának nem volt maradása. Mit volt mit nem tenni, sütött az anyja útra való pogácsát, vele küldötte a leghűségesebb szolgáját, s ugyancsak a lelkére kötötte, hogy vigyázzon a királyfira, mint a szeme világára, mert "a királyfi s a feje!..."

Na, elindultak, mentek, mendegéltek hegyeken-völgyeken át, erdőkön-mezőkön keresztül, szél ellen, nap alatt, s addig mentek, mendegéltek, míg az özvegy király városába nem értek. Ott bemennek a fogadóba, esznek-isznak, s azzal a királyfi ment egymagában a királyhoz, a szolgáját meg ott hagyta, hogy vigyázzon a lovakra. Fölmegy a király palotájába, bejelentik, nagy bátran a király színe elé áll, s köszönti emberséggel.

- Isten hozott, fiam! Mi jóban jársz, ki fia vagy?

- Én a napkeleti király fia vagyok - felelt a királyfi. - Ugyan bizony hallotta-e hírét, felséges királyom?

- Hallottam biz én, jó pajtásom volt, nyugodjék békével.

- Bizony, ha jó pajtása volt az én édesapám, én azért jöttem, hogy feleségül vegyem a felséged leányát.

- Hohó, öcsém, annak nagy sora van. Meg tudod-e fejteni az én találós mesémet?

- Megpróbálom, ha elmondja.

- Jobb lesz, ha nem próbálod, sajnálom fiatal életedet.

- Ne sajnálja, felséges királyom, csak mondja elé.

- No, ha úgy, hát legyen úgy, hallgass ide, fiam.

Keresi az olyant, de meg nem találja,
ha meg nem találja, anyja vére bánja.

Gondolkozik a királyfi, vakarja a fejét, s egyszerre csak mondja:

- Felséged olyan asszonyt keres, amilyen a felesége volt, de nem talál, s ha nem talál, a leánya bánja, mert addig nem adja férjhez!

- Eltaláltad, ördögadta fattya - rikkantott a király -, de ha eltaláltad, akkor azt is tudhatod, hogy nem eladó a leány sem neked, sem másnak!

- Nem addig van'! - vágott vissza a királyfi. - Becsületes ember szavának áll.

- Hé, katonák! - ordított a király, s kirántotta a kardját, hogy miszlikbe vágja a királyfit.

Hát uramteremtőm, szaladtak be a katonák mindenfelől, rohantak a királyfinak, de bezzeg a királyfi sem tartotta hátul az eszét, uccu, neki! Szégyen a futás, de hasznos: elszaladt a fogadóba, felkapott a lovára, s meg sem állott hazáig.

Hiszen még jóformán haza sem ért Napkelet országába, talpra állíthatta a katonáit, mert jött utána rettentő nagy ármádiával a király, aki szörnyű mód megharagudott a királyfira, amért visszabeszélt neki. Haj, szegény királyfi! Még hírmondónak is alig maradt az ő katonáiból, úgy megverte a király ármádiája, s alig-alig tudták elrejteni az édesanyját, ő maga meg kifutott az országából, mehetett szegény feje világgá.

Ment, mendegélt a szegény királyfi nagy búval, bánattal, hetedhét ország ellen, addig ment, mendegélt, míg egy tenger mellé nem ért. Éppen akkor indult onnét egy hajó, fölkéredzett rá, beállott a hajóslegények közé. Mendegélt a hajó éjjel-nappal, szakadatlan, olyan csöndes volt a tenger, mint a víz a tányér fenekén, de a hetedik éjjel szörnyű nagy fergeteg kerekedett, magas toronynál magasabbra dobta a hajót, s úgy vágta egy sziklához, hogy miszlikbe szakadt. Áldott szerencsére, a királyfinak semmi baja sem esett, s továbbment a sziklán, bolyongott erre-arra, mindenfelé, aztán rengeteg erdőbe ért, rengeteg erdőből nagy pusztaságra. Hát, uramteremtőm, annyi volt a katona azon a pusztaságon, mint a fűszál a réten, mint a csillag az égen. Éppen egzecíroztak javában. A király is ott ült egy dombon, aranytrónján, nagy füstöket eregetett hosszú szárú pipájából, s úgy nézte nagy szívbéli gyönyörűséggel a katonáit. Nézi, nézi a királyfi az egzecírozást, s egyszerre csak meglátja a király, int neki, hogy menjen oda. Odamegy a királyfi, szalutál katonásan, a király meg mondja neki:

- Úgy szemlélem, hogy katona voltál te is valaha, állj bé, fiam, a sorba, s egzecírozz te is.

Sorba áll a királyfi, egzecírozik a többivel, a király meg mind őt nézte, s úgy megtetszett a királyfi járása, tartása, hogy odakiáltott neki:

- Állj ki a sorból, fiam, egzecíroztasd a katonáimat, hadd lám, mit tudsz!

Kiáll a sorból a királyfi, vigyázzt kiált, aztán induljt, de úgy megegzecíroztatja a király katonáit, hogy döngött, rengett a föld, s a hosszú szárú pipa kiesett a király szájából, pedig négy baka fogta a pipa szárát. (Azám, négy baka fogta, egy meg piszkálta a tüzet. Úgy láttam, mint ma.)

- Hohó, fiam - kiáltott a király -, akárki fia vagy, vezérnek termettél, ez órától fogvást te vagy a vezérem!

Hazamennek este a király udvarába, a király este nagy vendégséget csap, asztalfőre, maga mellé ülteti a királyfit, esznek-isznak, rostával hordják a bort, de a királyfi csak nem akart kedvre derülni.

- Mi bajod van, fiam? - kérdezte a király. - Olyan szomorú vagy, mint a háromnapos esős idő. Igyál, fiam, ne búsulj!

De a királyfi csak szomorkodott továbbra is.

- No, várj csak, mindjárt hazahozom a jókedvedet.

Szólt az udvarmesternek, hogy hívja be a királykisasszonyt, de hozza ám a citeráját is.

Bejő a királykisasszony (haj de szépséges szép volt a lelkemadta!), megpendíti a citeráját, vígnál vígabb nótákat penget rajta, hogy mindenki összecsapta a bokáját, de pengethette a legeslegvígabb nótát, nem vidult fel a királyfi. Hanem mit gondolt, mit nem a királyfi, elkérte a citerát a királykisasszonytól, s pengetett azon egy olyan, de olyan szomorú nótát, hogy sírtak mind, mint a gyermekek. Arra meg rázendített egy vígat, de olyan vígat, hogy egyszerre mind táncra kerekedtek, még a király is, de még künn az udvaron az agarak is összeölelkeztek a kopókkal, s úgy járták a kállai kettőst.

Mondjam, ne mondjam, ha mondom, úgysem hiszitek el, ha nem mondom, bizonyosan elhiszitek: megtetszett a királykisasszonynak erősen a királyfi, s kérte az apját, hogy marassza náluk ezt a citerás vitézt, hadd tanuljon tőle citerázni.

Hiszen a király ott is marasztotta, hogyne marasztotta volna, s a királyfi tanította is ügyesen a királykisasszonyt, de csak nem jött meg a kedve. Hiába faggatta a királykisasszony, nem mondta meg, mi búja-baja vagyon. Hej, Istenem, szomorú lett a királykisasszony is, mindég csak szomorú nótákat pengetett a citerán, de bezzeg elszomorodott a király is, gondolta: ez így nem jó, fordítsunk a dolgon. Egyszer aztán keményen elővette a királyfit.

- Hallod-e, fiam, a leányom szívét megszomorítottad, szólj már egyet-kettőt, hadd tudjam, hány hét a világ.

Mondta a királyfi:

- Ismerte-e felséged a napkeleti királyt?

- Hát hogyne ismertem volna! Jó pajtások voltunk fiatalságunkban, az Isten nyugtassa meg.

- No, én a fia vagyok.

- Ejnye, ördögadta, hát ezt eddig nem mondhattad? Igazat beszélsz-e, fiú?!

A királyfi erre félrehúzta a köpenyegjét, s hát ott ragyogott egy fényes csillag.

- Sokszor láttam az apád mellén, fiam! - mondta a király. - No, az Isten vezérelt hozzám, mert hallottam szomorú esetedet. Hiszen ne búsulj, visszavesszük az országodat!

Azzal fölmentek a palotába. De bezzeg most a királyfi sem volt szomorú. Egyszeriben papot hívattak, a fiatalok megesküdtek, aztán lett nagy dínomdánom, lakodalom, hét nap s hét éjjel szólt a muzsika, akkor abbahagyták, fölkerekedtek, a királyfi országát visszavették, aztán megest szólt a muzsika, állott a vigasság hét nap s hét éjjel. Én is ott voltam, hét éjjel táncoltam, akkor elszaladtam, s hazáig meg sem állottam.

Itt a vége, fuss el véle!
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Mennyit érhet?
Gobelin
Kié lehet ez a rézkarc?
Zsolnay minták és jelzései
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
reprodukcio
Ismeretlen porcelán jelzés
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrissebb Fontos Kérdések:
További fontos kérdések >>
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Mennyit érhet?
Gobelin
Kié lehet ez a rézkarc?
Zsolnay minták és jelzései
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
reprodukcio
Ismeretlen porcelán jelzés
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

Antikrégiség.hu QR kódja KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei