Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!
FontosKérdés kategóriák:
RSS feliratkozás: Állatok, növények Állatok, növények
RSS feliratkozás: Családi kapcsolatok Családi kapcsolatok
RSS feliratkozás: Egészség, életmód Egészség, életmód
RSS feliratkozás: Egyéb kérdések Egyéb kérdések
RSS feliratkozás: Emberi kapcsolatok Emberi kapcsolatok
RSS feliratkozás: Ezotéria, spiritualitás Ezotéria, spiritualitás
RSS feliratkozás: Fogyókúrák, diéták Fogyókúrák, diéták
RSS feliratkozás: Gasztronómia, étel, ital Gasztronómia, étel, ital
RSS feliratkozás: Gyerekvállalas, nevelés Gyerekvállalas, nevelés
RSS feliratkozás: Közlekedés Közlekedés
RSS feliratkozás: Kultúra és közösség Kultúra és közösség
RSS feliratkozás: Műszaki eszközök Műszaki eszközök
RSS feliratkozás: Otthon, lakás Otthon, lakás
RSS feliratkozás: Pénz, üzlet Pénz, üzlet
RSS feliratkozás: Politika, jog Politika, jog
RSS feliratkozás: Sport, mozgás Sport, mozgás
RSS feliratkozás: Számítástechnika, IT Számítástechnika, IT
RSS feliratkozás: Szépségápolás, divat Szépségápolás, divat
RSS feliratkozás: Szerelem, párkapcsolat Szerelem, párkapcsolat
RSS feliratkozás: Szórakozás, hobby Szórakozás, hobby
RSS feliratkozás: Tanulás, oktatás Tanulás, oktatás
RSS feliratkozás: Tudomány Tudomány
RSS feliratkozás: Utazás Utazás
RSS feliratkozás: Ünnepek, évfordulók Ünnepek, évfordulók
RSS feliratkozás: Vallás, hitélet Vallás, hitélet


FontosInfok.hu kategóriák:
RSS feliratkozás: ÁllásInfo ÁllásInfo
RSS feliratkozás: BankInfo BankInfo
RSS feliratkozás: BiztosításInfo BiztosításInfo
RSS feliratkozás: BoltInfo BoltInfo
RSS feliratkozás: EgészségInfo EgészségInfo
RSS feliratkozás: GasztroInfo GasztroInfo
RSS feliratkozás: GépjárműInfo GépjárműInfo
RSS feliratkozás: HirdetésInfo HirdetésInfo
RSS feliratkozás: IngatlanInfo IngatlanInfo
RSS feliratkozás: KulturInfo KulturInfo
RSS feliratkozás: SzállásInfo SzállásInfo
RSS feliratkozás: SzolgáltatásInfo SzolgáltatásInfo
RSS feliratkozás: TelepülésInfo TelepülésInfo
RSS feliratkozás: UtazásInfo UtazásInfo


Antikrégiség.hu Piactér:

Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (5429)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3009)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3402)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (434)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (875)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3190)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (561)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (614)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1341)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1022)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (814)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1774)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (429)
RSS feliratkozás: Óra Óra (818)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1303)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1649)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4278)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (543)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1056)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1025)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (250)

Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (2029)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (290)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (196)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (57)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (431)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (368)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1807)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (915)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (368)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (960)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (152)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (226)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1648)
RSS feliratkozás: Sport Sport (185)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (521)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (653)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (611)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (242)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (625)


Menetrendek.net kategóriák:
RSS feliratkozás: BKK BKV menetrendek BKK BKV menetrendek
RSS feliratkozás: Busz menetrendek Busz menetrendek
RSS feliratkozás: Hajó komp menetrendek Hajó komp menetrendek
RSS feliratkozás: Jegyárak Jegyárak
RSS feliratkozás: Repülőgép menetrendek Repülőgép menetrendek
RSS feliratkozás: Teleautós fuvarok Teleautós fuvarok
RSS feliratkozás: Térképek Térképek
RSS feliratkozás: Útvonaltervezés Útvonaltervezés
RSS feliratkozás: Vasúti menetrendek Vasúti menetrendek


Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - A szegény bújdosó legény

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
A szegény bújdosó legény

Székely népmese
Gyűjtötte: Kriza János

Egyszer volt egy szegény embernek egy fia. Azt mondja az anyjának:
- Tarisznyáljon fel, édesanyám, szegények vagyunk, elmegyek bujdosni, szolgálatot keresni.
Feltarisznyál az anyja, s elmegy hetedhét ország ellen. Elér egy nagy rengeteg erdõt. Mikor ment egy hónapig a nagy rengeteg erdõben, elfogyott az élés a tarisznyából, gondolja magában: "Én istenem, az élés is elfogyott, s még milyen nagy erdõ van elõttem!" Megbúsulja magát, s megy tovább, elöl tûz, hátul víz, s csak mind megy.
Mikor már két hónapja ment, kiérkezik a nagy rengeteg erdõbõl, s elér egy nagy mezõt. A nagy mezõ közepében meglát egy nagy királyi kastélyt. Megáll, s gondolkozik magában, hogy mit csináljon: "Már elfogyott az ennivalóm, mit csináljak? Ha bemegyek ide, azt se tudom, ki lakik itt. Tolvajok is lakhatnak ebben az elhagyott kastélyban, meg is ölhetnek. Ha be nem megyek, meghalok éhen... Bemegyek, ha meghalok is!" - s bemegy az elhagyatott királyi kastélyba.
Beérkezik az elsõ szobába - este volt, sötétedett be -, talál ott egy jó tüzet, az asztal meg volt terítve, s azon étel s ital volt, s három szál gyertya égett. Leül szegény bujdosó legény a tûzhelyre, s gondolkodik magában, hogy vajon ki lakik ebben a kastélyban, hogy itt senki sincsen. Várja, várja, hogy hátha vízért mentek a tolvajok, s mindjárt jönnek, de látja, hogy nem jön senki sem. Gondolja magában: "Én odaülök az asztal mellé, jót eszem, s jóllakom, ha megölnek is, haljak meg jóllakva ennyi éhezésem után." Meglát az ablak fáján egy pipát is s mellette dohányt. Gondolja magában, hogy pipázik is egyet. Ahogy ott pipázik, beszökik egy fekete tyúk az ajtón:
- Adjon isten jó estét, szívemnek szép szerelme!
A legény fogadja:
- Adjon isten jó estét, jó fekete tyúk! Hát mi az újság?
- Isten hozott ide téged, te bujdosó legény. Én egy elátkozott királyleány vagyok, ameddig érettem valaki három próbát meg nem teszen; addig örökké fekete tyúk leszek. Tégy meg te három próbát érettem, s boldog leszel a világon, amíg élsz.
- Mi lesz az elsõ próba, te fekete tyúk?
- Az elsõ próba az lesz, hogy idejön mindjárt három szép tündérleány. Táncolnak, mulatnak szépen, hívnak téged is, de nehogy elmenj velük! Ha nem szólasz egyet se nekik, hárman állanak a szoba három sarkába, felvesznek téged, s ellabdáznak veled, hogy a csontod mind összeszakad a testedben, mint a pozdorja.
Elbúcsúzik a fekete tyúk, kimegy a házból. Megbúsulja magát erõsen a szegény legény: "Ha a csontom összeszakad, mint a pozdorja, honnan támadjak fel?"
Beszökik a három tündérleány, jó estét köszönnek:
- No, te bujdosó legény, nézd meg, milyen szépek vagyunk, gyere, mulass velünk!
De a szegény bujdosó legény még rájuk sem nézett. Felkapják, dobálni kezdik, egyik a másiknak, a másik a harmadiknak, amíg a csontja úgy összeszakadt, mint a pozdorja. Mint mikor az asszonyok megtilolják a kendert, a pozdorja ahogy összeromlik, úgy összeromlott neki is minden csontja.
Hajnalban, felébred a szegény legény, gondolja magában: Hogyha az ágyba valahogy felmászhatnék, de jó volna!" - odanyúl a kezével az ágy lábához, hogy fogja meg, s elér egy cserepet, amiben kenõ szerszámok voltak. Megkeni magát abból a kenõcsbõl, hát semmije se fáj. Felfeküdt az ágyba, s aluszik reggelig.
Beszökik jó reggel a fekete tyúk. Jó reggelt köszön:
- Szívemnek szerelme, megtettél egy próbát, tedd meg a másodikat is!
- Mi lesz az, te fekete tyúk?
- A második próba az lesz, hogy kemencébe vetnek, megégetnek, s a hammadat a széllel elfuvatják.
Megbúsulja magát a szegény legény: "Hogyha elfuvatják a hammamat a széllel, honnan támadjak fel?"
Eljõ a második este, s eljön a három tündérleány is. Hívják mulatságba a legényt. Addig kérik, hogy éppen már egyet szóljon, hogy megszólamlik a kakas, s nem volt hatalmuk, hogy megégessék, s a hammát a széllel elfuvassák.
Beszökik a fekete tyúk a harmadik reggel, övig fel királykisasszony-gúnyában:
- Adjon isten jó reggelt, szívemnek szerelme! Megtetted a két próbát érettem, tedd meg a harmadikat is, s ezután boldog leszel, amíg a világon élsz.
- Hát mi lesz a harmadik próba?
Azt mondja a fekete tyúk:
- A harmadik próba az lesz, hogy idejönnek, kínálnak borral, de ne vedd el! Hogy el nem veszed, beletesznek egy mozsárba, megtörnek, mint a borsot, s a széllel elfuvatnak.
Megbúsul a legény nagyon, hogy mit tudjon tenni, hogy ez meg ne történjék rajta.
Gondolkozik, aztán elmegy ki az erdõbe, vág egy akkora tuskó fát, mint amekkora maga, beteszi az ágyba, s betakarja a paplannal. Aztán befekszik az ágy alá, s ott hallgat.
Bejön a három tündérleány, odamennek az ágyhoz, s azt mondják:
- Kelj fel az ágyból, nézd meg, hogy milyen szépek vagyunk. Hadd adjunk neked egy pohár bort!
De a fa nem szólt semmit a paplan alatt. Azt mondja egyik tündér a másiknak:
- Eridj, hozd csak a mozsarat, törjük meg, mint a borsot, s fuvassuk el a széllel.
Azt hitték, hogy a legény van a paplan alatt. Felveszik paplanostól, beleteszik egy nagy mozsárba, megtörik, s a széllel elfuvatják. Avval a három tündérleány elmegy.
Kibújik a legény az ágy alól, felfekszik az ágyra, s elalszik. Mikor megvirrad, felébred. Hát egyszer csak beszökik egy királyi leány, hogy annál szebbet sohase látott.
- Adjon isten jó reggelt, szívemnek szerelme! Én a tied, te az enyém, amíg élünk. Te engem kivettél az ördögök kezébõl, s megszabadítottál a nagy átoktól.
Ott élnek õk kedvesen egy hétig. Azt mondja a leány:
- Én elmegyek, szívemnek szerelme, a királyi atyámhoz, s megjelentem, hogy te kiszabadítottál az ördögök kezébõl. Várj vissza, mert én visszajövök bizonyosan. Ha megunsz várakozni sokáig, hagyok neked egy kardot. Ez a kard arra való, hogy ezen az úton gyere el utánam, s a tengereken mutassad ezt a kardot, s a hajósmesterek fizetés nélkül általvisznek tégedet.
Elbúcsúzik a királyleány s elmegy. Ott ül harmadnapig a kastélyban a legény, s megbúsulja magát: "Mennyi próbákat megtettem, mégis egyedül maradtam." Elindul azon az úton, amerre a királyleány megmutatta volt. Rátalál egy kútra, bele akar hajolni, hogy igyék, s a kardot beleszalasztotta a kútba. "Istenem, istenem, kard nélkül maradtam s feleség nélkül!"
Megindul egy nagy erdõn keresztül. Mikor a nagy erdõnek a közepén megy elé, eleibe áll egy medve, feltartja az egyik lábát.
Megijed a legény erõsen, el akarja kerülni, de nem tudja. Gondolja magában: "Szembemegyek azzal a medvével, megnézem, mi baja, ha meghalok is!" Hát egy tövis van a talpába törve. Meglátja, kihúzza a talpából, s akar menni tovább. Hát a medve is megy vele. Gondolja magában: "Mi lehet, hogy ez a medve el nem marad tõlem?"
Elérkeznek ketten egy nagy mezõ szélére estére. Tüzet kezd tenni a legény, hát a medve hordja a fát keményen a tûzre. A legény megbátorodik, s az istennek hálát ad, hogy ezt a medvét segítségére rendelte.
Megéhezett volt erõsen a szegény legény, hát a medve elszaladott egy esztenára, s vitt neki három sajtot. Avval jóllaktak, aztán lepihentek.
Megindulnak onnan másnap reggel, elérkeznek a Fekete-tenger partjára, s azt mondja a legény a hajósmesternek:
- Uram, vigyenek által a tengeren.
Azt mondja a hajósmester:
- Hol van a kard, amit a királyleány adott volt?
- Elvesztettem.
- Ha elvesztetted, hát elvesztetted, itt senkit sem szabad másképpen átvinni, csak úgy, ha kezét-lábát összekötözzük.
Gondolkozik magában a szegény legény, hogy mitévõ legyen. De aztán azt mondja:
- Nem bánom, hajósmester úr, vigyen által a tengeren. Azt se bánom, ha az életem elveszik is, úgyis meg kell halni egyszer.
Felültetik a hajóba, s felül a medve is. Mikor kiérkeznek a tengerpartra, fog a két hajósmester-legény egy hatalmas vaskötelet, s megy a hajósmester, hogy megkötözze a legényt. Meglátja a medve, hogy bántani akarják az õ gazdáját, megharagszik, nekifut a hajósmestereknek, s mind a hármat belehányja a tengerbe. Így szabadította meg a gazdáját a gonoszoktól.
Megindulnak õk onnan, s mennek tovább. Elérkeznek a Veres-tenger partjára. Kéri a legény a hajósmestert, hogy vigyék által. Kérdi a hajósmester:
- Hol van a kard, amit a királyleány adott?
- Elvesztettem, uram.
- Ha elvesztetted, nem viszünk által máskülönben a tengeren, csak úgy, hogyha megengeded, hogy kezed-lábad gúzsba kössük.
- Nem bánom, hajósmester úr, vigyenek által, aztán kössenek gúzsba - közben azt gondolja a legény magában: "Még a medvém megszabadít ott is."
Felülnek a hajóba, felül a medve is, de el talál szunnyadni, az egyik hajóslegény megtaszítja csúfságból, s beleesik a tengerbe. Elviszi a tenger a medvét messzire. Meglátja a szegény gazdája, hogy kifogyott a medvéjébõl, s sírni kezd keservesen, hogy nincs, aki megmentse többet a veszedelembõl.
Kiérkeznek a tengerpartra, azt mondja a hajósmester:
- Gyere, hogy kezed-lábad gúzsba kössem, aztán itt hagyunk a pusztaságban.
- Nem bánom, hajósmester úr, ha a pusztaságban éhen veszek is, ha a vadállatok széjjelszaggatnak is, de a gúzsbakötéssel várjon egy fertályórát, hadd gondolom végig életem sorát.
Megengedi a hajósmester. De õ csak nézett a tengerre, és várta, hogy a medvéje addig valahogy kimászik a tengerbõl.
Eltelik a fertályóra, látja, hogy a szegény medve nem jön kifele a tengerbõl sehogy. Kér még egy fertályórát. Megengedi azt is a hajósmester. Meglátja a legény nagy sokára, hogy a medvéje messze-messze lenn a tengerparton mászik ki a vízbõl, s megörvend nagyon. Megfutamodik, fel a tengerparton a medve, s mikor odaérkezik, a hajósmestert belehányja a tengerbe.
Megindulnak nagy örömmel fel a tenger szigetjén. Mennek egy hónapig, sem falut, sem várost nem érnek, sem semmiféle emberi nemzetet. Egyszer csak elérnek egy kicsi remeteházat abban a szigetben, s látnak jó gyertyavilágot abban a kis remeteházban. Bemennek, s hát odabenn ott van egy öregember, akinek a haja s szakálla a földet éri. Jó estét köszönnek:
- Adjon isten jó estét, édesapám!
Fogadja az öreg:
- Isten hozott, fiam, hol jártok, ahol még a madár sem jár a ti helyetekrõl? Tizenkétszáz esztendeje, hogy itt remete vagyok ebben a szigetben, nem láttam még emberi nemzetet azótától fogva. Immár az isten hozott titeket, mert örökké halogattam a halálomat, amíg valami emberi nemzet idejön. Immár meghalok, temessetek el. Amiért eltemettek, adok egy könyvet, olyat, hogy amikor valamit kívánsz, nyisd meg azt a könyvet, nézz bele, s amit kívánsz, mindjárt megtörténik.
Odaadja a könyvet az öregember, teszi a tarisznyájába a legény, s lefekszik az öregember s meghal. Vájnak egy kis gödröt a medvével, s eltemetik az öreget. S aztán megindulnak.
Elérkeznek a fekete városba, ahova a királyleány való volt. Beáll a szegény legény egy szabómesterhez, ketten a medvével, inasnak.
A királyleány, mikor hazaérkezett, a királyi atyjának megjelentette, hogy megszabadította az ördögök kezébõl egy szegény bujdosó legény. A király örömében, hogy az õ egyetlen leánya megszabadult s meglátta, hirdetett nagy vigasságot. Egy generális kérni kezdi a királyleányt a királytól feleségnek. Azt feleli a király:
- Én nem bánom, te generális, ha az én leányom is úgy akarja.
Elõhívják a királyleányt, s mondják neki, hogy mit akar a generális. Azt mondja a királyleány:
- Király atyám, sohasem kell nekem más, csak aki engem kiszabadított az ördögök kezébõl. Hanem készíttessen egy hajót élelemmel és egy regiment katonával, hadd menjek én vissza, mert rég, hogy engem vár, azt fogadtam, hogy minél hamarabb visszamegyek.
Elkészítik a hajót, s megteszik parancsnoknak azt a generálist, amelyik kérte a királyi leányt férjhez. Megindulnak a tengeren, s harmadik napon azt mondja a generális a királyi leánynak:
- Te királyleány, én kértelek, s te nem jöttél hozzám. Ha fel nem fogadod, hogy hozzám jössz feleségül, belevetlek a tengerbe, s mi hasznod lesz belõle?
Megijed a királyleány:
- Nem bánom, generális, forduljunk vissza, vígy az én királyi atyám városába, hozzád megyek feleségül.
Megfordulnak a hajóval, visszamennek a királyi kastélyba. Azt mondja a generális, mikor hazaérkeztek, a királyi kisasszonynak:
- Esküdjünk meg.
- Soha meg nem esküszöm veled, amíg egy királyi köntöst nem csináltatsz nekem, de olyan legyen, hogy méretlen-szabatlan úgy találjon reám, mintha testembõl nõtt volna ki. Szép se legyen olyan egy se, mint az a világon. Ha ezt megcsinálod, megesküszöm veled, de ha nem, sohasem.
Megbúsul a generális, hogy azt ki csinálja meg. Megindul a szabómesterekhez, hogy csináltassa meg. De a szabómesterek azt felelik:
- Excellenciás generális, élõ ember fia nem tud olyan gúnyát csinálni, amelyik méretlen-szabatlan úgy találjon, mintha a királyi kisasszony testébõl úgy nõtt volna ki, s mégis szép se legyen a világon olyan, mint az.
Legkésõbben megy a generális ahhoz a szabómesterhez, ahol a szegény bujdosó legény inasnak beállott volt a medvéjével. Az is azt feleli, amit a többi a generálisnak:
- Lehetetlen dolog, amit kívánsz, excellenciás generális!
Azt mondja az inas arra a szabómesternek:
- Szabómester úr, vállaljuk el a többi mesterek bosszúságára, hogy megcsináljuk; ha nem sikerül, azért sem akasztanak fel, legalább híre lesz a városban, hogy kurázsink volt, s elvállaltunk olyasmit, amit a többi mester nem mert egy sem.
Elmegy a szabómester, megmondja a generálisnak.
Este lesz, le akarnak feküdni, azt mondja a szabómester:
- Feküdj le, inas, s aludd ki magad, mert jó reggel fel kell kelni, tudod, milyen munkát fogadtattál fel velem.
Azt mondja az inas fennszóval:
- Feküdjék le, májeszter úr, nyugodjék békével, én is lefekszem, csak egy kicsit dolgozom.
Addig s addig, hogy elalszik a szabómester. Mikor az inas látja, hogy jó mélyen aluszik, kiveszi a kicsi könyvet a tarisznyájából, amit a tenger szigetjében kapott volt az öreg remetétõl, kinyitja, belenéz, s gondolja magában: "Én uram, istenem, hadd legyen meg az a királyi köntös, amit a királyleány parancsolt. Méretlen-szabatlan úgy találjon, mintha a királyi kisasszonyból nõtt volna ki!"
Erre a gondolatra mindjárt ott termett a köntös készen, fel volt akasztva a szegre. Lefekszik az inas a medvéje mellé, s aluszik reggelig.
Reggel felébred a májeszter, azt kiáltja az ágyból:
- Kelj fel, inas, nézd meg, milyen világosság van, úgy tetszik, mintha égne a város!
Azt mondja az inas:
- Májeszter úr, dörgölje ki az álmot a szemébõl, nem ég semmi. Keljen fel, mosdjék meg, s vigye fel ezt a köntöst a királyi kisasszonynak, mert készen van.
- Jaj, lelkem, szép inasom, mikor tudtad elkészíteni?
Feleli az inas:
- Az éjszaka, májeszter úr, két szál gyertyát elégettem, s nem aludtam.
Felviszi a szabómester a köntöst nagy örömmel a palotába, s jelenti a királyi kisasszonynak, hogy készen van a köntös. Felveszi a királyi kisasszony a köntöst magára, nézi magát, s azt mondja:
- Ez igazán olyan, amilyet én kívántam. Be jó mesterember az, aki ezt csinálta!
Odamegy a generális:
- Imhol, királyleány, megvan a köntös, amilyent kívántál, esküdjünk meg most nyomban.
- Te generális, még nem esküszöm meg veled, amíg olyan templomot nem csinálsz az éjszaka a nagy piacra, hogy a széles e világon annak párja ne legyen. Annak a végébe kétágú tornyot, abba hat harangot. Reggel apróra megvizsgálom, hogyha csak akkora hibát találok benne, mint egy tûnek a hegye, akkor sem esküszöm meg veled, te generális. Az a hat harang hadd szóljon holnap jó hajnalban magától, hogy a város hadd csudálkozzék.
Megtudja a szegény bujdosó fiú, elhagyja a szabómestert, elmegy, beáll egy kõmûves pallérhoz inasnak. Megindul a generális nagy búsulva a kõmûves pallérokhoz, s mondja nekik, hogy mit parancsolt a királyi leány, hogy a nagy piacra olyan templomot építsenek az éjszaka, hogy a világon annak párja ne legyen. A végébe kétágú tornyot, s abba hat harangot, hogy hadd harangozzék magától az a hat harang hajnalban. De abban akkora hiba se legyen, mint egy tûnek a hegye.
Azt mondják a kõmûvesmesterek:
- Excellenciás generális, élõ embernek a fia nem tudja ezt megcselekedni.
Legkésõbb érkezik ahhoz a kõmûvesmesterhez a generális, akihez beállott volt a szegény bujdosó legény inasnak a medvéjével. Az is azt feleli, amit a többi.
- Excellenciás generális, hogy lehetne azt megcsinálni, hogy készen legyen reggelre, alapozás sincs megásva, tégla, kõ sincs egy sem.
Azt mondja az inas a góc alól:
- Májeszter úr, fogadjuk fel a többi kevély pallérok bosszúságára. Minket úgyis alábbvalónak tartanak.
Felfogadják az inas szavára, s elmegy a generális haza.
Azt mondja a májeszter az inasnak:
- Nagy bút hoztál a fejemre, addig beszéltél.
- Ne búsuljon, májeszter úr, ha csináljuk, ha nem, azért sem akasztanak fel. Feküdjék le, s nyugodjék békével.
Lefeküsznek, a kõmûvesmester a maga ágyába, az inas a góc alá a medvéjével. Mikor úgy gondolta, hogy elaludt a mester, felkel a góc alól, kimegy a nagy piacra, kiveszi a tarisznyájából a kis könyvecskét, kinyitja, s azt mondja:
- Én uram, istenem, hadd legyen ide olyan templom, hogy annak a világon párja több ne legyen. Abban annyi hiba se legyen, mint egy tûnek a hegye. Az oltáron a selyemtakarón legyen az én nevem aranybetûvel felvarrva, s a kétágú toronyban a hat harang hadd szóljon hajnalra, hogy a város csodálkozzék rajta.
Ez mindjárt meg is lesz, s jó reggel megy a generális a királykisasszonyhoz.
- Gyere, te királyleány, esküdjünk meg, mert megvan, amit parancsoltál.
- Nem bánom generális de elõbb menjünk el, hadd vizitáljam meg azt a templomot, hogyha csak akkora hibát találok benne, mint egy gombostû, akkor nem esküszöm meg veled.
Elmennek, megvizitálja a királyleány a templomot, s nem kap benne semmi hibát. Mikor odamegy az oltár eleibe, azt mondja:
- Én istenem, miféle májeszter tudta ezt megcsinálni, hogy én hibát ebben nem találtam?
Meglátja a nevét aranybetûvel felvarrva az õ kedvesének. Elkiáltja magát a királyleány:
- Májeszter, hol vagy, aki ezt a templomot csináltád?
Megijed a kõmûvesmester, szalad a királyleány eleibe, térdre esik:
- Felséges királykisasszony, bizony tudós nem vagyok ennek a templomnak a csinálásában, hanem odahaza van egy inasom, az csinálta az éjszaka.
Azt mondja a királyleány:
- Szaladj, hívd ide mindjárt!
Elszalad a kõmûvesmester, odahívja az inast. Mikor bemegy az inas a templomba, a királyleány meglátja, szalad, szökik a nyakába s megcsókolja.
- Felséges király atyám, evvel esküszöm meg ebben a templomban, ez volt az én megszabadítóm! Azt a generálist köttesse lófarok után, hadd vesszen úgy el!
Így esküdött meg a templomban a királykisasszony a szegény bujdosó legénnyel. Nagy lakodalmat hirdettek. Ettek, ittak, táncoltak, vigadtak. A szegény kicsi medvét is eltartották. Még mai napig is élnek Feketeországban, ha meg nem haltak. Holnap legyenek a kigyelmetek vendégei.

Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Öngyujtò
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
ki tud róla valamit
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Femjegy
porcelán monogram
Ki festhette,érhet valamit?
Segítség kérés az alkotóhoz!
Kérdezném,ki tudna választ,milyen jelzés van a porcelánon,mit érhet?
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Öngyujtò
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
ki tud róla valamit
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Femjegy
porcelán monogram
Ki festhette,érhet valamit?
Segítség kérés az alkotóhoz!
Kérdezném,ki tudna választ,milyen jelzés van a porcelánon,mit érhet?
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© 2017 Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei