Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!
FontosKérdés kategóriák:
RSS feliratkozás: Állatok, növények Állatok, növények
RSS feliratkozás: Családi kapcsolatok Családi kapcsolatok
RSS feliratkozás: Egészség, életmód Egészség, életmód
RSS feliratkozás: Egyéb kérdések Egyéb kérdések
RSS feliratkozás: Emberi kapcsolatok Emberi kapcsolatok
RSS feliratkozás: Ezotéria, spiritualitás Ezotéria, spiritualitás
RSS feliratkozás: Fogyókúrák, diéták Fogyókúrák, diéták
RSS feliratkozás: Gasztronómia, étel, ital Gasztronómia, étel, ital
RSS feliratkozás: Gyerekvállalas, nevelés Gyerekvállalas, nevelés
RSS feliratkozás: Közlekedés Közlekedés
RSS feliratkozás: Kultúra és közösség Kultúra és közösség
RSS feliratkozás: Műszaki eszközök Műszaki eszközök
RSS feliratkozás: Otthon, lakás Otthon, lakás
RSS feliratkozás: Pénz, üzlet Pénz, üzlet
RSS feliratkozás: Politika, jog Politika, jog
RSS feliratkozás: Sport, mozgás Sport, mozgás
RSS feliratkozás: Számítástechnika, IT Számítástechnika, IT
RSS feliratkozás: Szépségápolás, divat Szépségápolás, divat
RSS feliratkozás: Szerelem, párkapcsolat Szerelem, párkapcsolat
RSS feliratkozás: Szórakozás, hobby Szórakozás, hobby
RSS feliratkozás: Tanulás, oktatás Tanulás, oktatás
RSS feliratkozás: Tudomány Tudomány
RSS feliratkozás: Utazás Utazás
RSS feliratkozás: Ünnepek, évfordulók Ünnepek, évfordulók
RSS feliratkozás: Vallás, hitélet Vallás, hitélet


FontosInfok.hu kategóriák:
RSS feliratkozás: ÁllásInfo ÁllásInfo
RSS feliratkozás: BankInfo BankInfo
RSS feliratkozás: BiztosításInfo BiztosításInfo
RSS feliratkozás: BoltInfo BoltInfo
RSS feliratkozás: GasztroInfo GasztroInfo
RSS feliratkozás: GépjárműInfo GépjárműInfo
RSS feliratkozás: HirdetésInfo HirdetésInfo
RSS feliratkozás: IngatlanInfo IngatlanInfo
RSS feliratkozás: KulturInfo KulturInfo
RSS feliratkozás: SzállásInfo SzállásInfo
RSS feliratkozás: TelepülésInfo TelepülésInfo
RSS feliratkozás: UtazásInfo UtazásInfo


Antikrégiség.hu Piactér:

Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (5365)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3049)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3373)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (411)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (858)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3153)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (553)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (602)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1413)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1026)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (821)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1763)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (433)
RSS feliratkozás: Óra Óra (795)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1293)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1627)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4173)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (546)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1045)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1020)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (245)

Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (2077)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (294)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (192)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (56)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (441)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (363)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1803)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (920)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (375)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (949)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (150)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (224)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1643)
RSS feliratkozás: Sport Sport (191)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (527)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (659)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (652)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (245)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (622)


Menetrendek.net kategóriák:
RSS feliratkozás: BKK BKV menetrendek BKK BKV menetrendek
RSS feliratkozás: Busz menetrendek Busz menetrendek
RSS feliratkozás: Hajó komp menetrendek Hajó komp menetrendek
RSS feliratkozás: Jegyárak Jegyárak
RSS feliratkozás: Repülőgép menetrendek Repülőgép menetrendek
RSS feliratkozás: Teleautós fuvarok Teleautós fuvarok
RSS feliratkozás: Térképek Térképek
RSS feliratkozás: Útvonaltervezés Útvonaltervezés
RSS feliratkozás: Vasúti menetrendek Vasúti menetrendek


Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - A szalmaszálon álló vár

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás

A szalmaszálon álló vár

Gyűjtötte: Benedek Elek


Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, ahol a kicsi malac túr, még azon is túl egy sánta arasszal, ahol a tetűt, s a bolhát rézpatkóba verték, hogy-a súlyba, s a francba ne botorkáljék, még azon túl is egy sánta arasszal tovább. Még az Óperenciás tengeren is túl. Volt egyszer egy király, s annak a királynak volt három fia, s három leánya. A fiúkat szabadon tartotta, de a leányokat nem eresztette ki a szabadra egyáltalán. Tanakozni kezdtek a fiúk, hogy kérdezzék meg ez apjukat, miért van az, hogy őket szabadon kiengedi, de a leányokat nem. Amint tanakoznak, azt mondja a legnagyobb:

- Én elmegyek, s megkérdezem édesapánkat. Amikor felment a palotába, a király buzogányát hozzá hajította, ez félreugrott, és elfutott. Leszaladott, s kérdezték a másikok:

- Mit mondott édesapánk?

- Menjetek fel, nektek is megmondja. Hiába kérdezték, csak ezt feleletet kapták, Azt mondja a középső:

- Felmegyek én, s megkérdezem. Felment a középső is, s amikor felment, ahhoz is a buzogányt hozzá hajította a király, ez leugrott, s elszaladott. A kisebb mind kérdezte az egyiket is, másikat is:

- Mit mondott édesapám? Azt mondja a középső:

- Menj fel te, s neked is megmondja. Ezt a választ kapta csak.

- Felmegyek, s megkérdezem én is. Amikor felment, hozzá is hozzá hajította a buzogányt, de ekkor félreugrott, megfogta a buzogányt, s az apja elejibe letette. S azt mondja a király:

- Na, fiam, miért jöttél, mondd meg nekem, mert te látom bátrabb vagy sokkal, mint a bátyáid.

Hogyha én meghalok, az országomat reád bízhatom. A bátyáidra nem, gyávák. Azt mondja a királyfi:

- Felséges király apám, életem, halálom, kezedbe ajánlom, azért jöttem fel, hogy felséged mondja meg nekem, miért van az, hogy minket hármónkat kienged, s a három leánytestvérünket nem?

- Fiam, azért mert az én gyermekkoromba volt egy öreg jósló, s az mindent megjósolt. S amit megjósolt, minden beteljesedett, Azt jósolta, hogy lesz három fiam, lesz három leányom, a fiakat ereszthetem szabadon, de a lányokat nem, mert midőn kieresztem, az első nap elvesznek.

- Ilyet ne mondjon apám, a cselédség figyelne, hisz sokan vannak, s mi is itt vagyunk, hova tudnának eltűnni. A kapuk is zárva vannak, ki tudná azokat úgy elvinni, hogy ne lássa senki? Merre tudnának elveszni?

- Na, jó, én kiengedem, de csak úgy, ha felelsz róluk, hogy nem vesznek el.

- Hát, apám nincs amit tanakozni ezen.

- Na, jó - azt mondja a király -, menj le, s ereszd ki őket. Lement, s kieresztette a lányokat. Sétált a három fiú és három leány is, külön, ott az udvar környékén. A király a palotából nézte, s örvendett
neki, hogy milyen szép három fia van, s három leánya. Valami gondok elütték a figyelmét, s egyszer tekint le, s hát csak a három fiút látja, s a leányokat nem. Figyelni kezdi, de sehol se látja őket. Leszól:

- Hol vannak a leányok? Futkosni kezdnek, de sehol se kapják őket. Felharagszik, s azt mondja a király a legkisebb fiúnak, hogy:

- Fogjátok meg, öljétek meg, mert miatta vesztek el a leányaim. Az anyja azt mondja, hogy:

- Ne, inkább bocsájtsd el, de ne ölesd meg!

- Na, jó, tegyétek ki a kapun, fel is út, le is út, többet itt semmi keresnivalója. Kitették a kapun, az anyja utána futott egy zsebórával, s egy tarisznya arannyal, s odaadta neki. Azzal ő megindult. Ment, ment, mendegélt, s egy helyt olyan mulatóhelyre akadott, hogy a tarisznya aranyat, szálig elmulatta. Onnan aztán tovább indult, ment, mendegélt, s egyszer úgy megéhezet, hogy hatalmasan. Föltekintett az égre, lássa a napot:

- Vajon, bizony milyenkor van? Eddig már dél lehet. Eszébe jutott, hogy az anyja egy órát is adott neki.

Eléveszi az órát, s azt kérdezi:

- Mit parancsolsz édes gazdám?

- Én nem parancsolok semmit, de olyan éhes vagyok.

- Na, ne búsulj semmit! Abba a helybe terített asztal lett előtte. Evett, ivott jóízűen, és mendegélt tovább. Addig ment, ment, mendegélt, hogy messze elért. Bétalált egy öreg kertész is. Egyszer olyan nagy meleg lett, hogy nagy, felpattintja az órát a királyfi.

- Mit parancsolsz jó gazdám?

- Én azt, hogy kéne nekem ennek a kertnek az egyiksarkába egy nagy bokros, leveles virág, hogy tudjak pihenni. Meg is lett, s lefeküdt az alája. A királynak volt három leánya, s a leányok ott sétáltak el, meglátta őket, felsóhajtott:

- Nekem is ilyen szép három leánytestvérem volt, de úgy elvesztek, hogy sehol se tudjuk, hogy hol vannak, s miattuk lettem én szerencsétlen, hogy ott kellett hagyjam a palotánkat, mindenfélét. A legkisebb királylány meghallotta. Mikor elhaladnak, felpattintsa az órát.

- Mit parancsolsz jó gazdám?

- Én azt, hogy csinálj egy melltűt, ezüst, arany, gyémánt, gyönyörű, de gyönyörű szép legyen az legyen rá írva, hogy: "Ennek a melltűnek egy ország ez ára." Másnap, amikor a leányok megint ott sétáltak, akkor titkon odalopta a legnagyobbnak. Amikor a leányok elhaladnak, megint felpattintsa az órát.

- Még ennél is szebb melltűt csinálj, s az legyen rá írva, hogy: "Ennek a melltűnek két ország az ára”. Meg is lett az is. Másnap, amikor, jöttek, odalopja a középsőnek. Amikor elhaladtak, megint felpattintsa az órát, s azt mondja:

- Na, most még annál is szebbnél szebbet csinálj, s azt legyen reá írva, hogy: "Ennek a melltűnek három ország az ára”. Meg is lett az is. Másnap, amikor a leányok arra sétáltak, odalopta a legkisebbnek. Telt múltaz idő, a virágokat jól gondozta, szépen ment minden, jói volt dolga.

Egyszer a királynak neve napja következett, összehívta az országból a nagyobb urakat, grófot, herceget, s bárót, s még külországból is a királyokat, s csapott egy nagy névnapi ünnepélyt. Amikor legjobban folyt a mulatság, akkor a legnagyobb leány a melltűt kitűzte a mellére. Mikor meglátták a másikok, ők is kitűzték. A király megörvendett:

- Na, ezzel az összejövetellel most válasszátok ki, ki kihez, melyik melyikhez akar férjhez menni. Itt vannak grófok, hercegek, legényel, mindenféle, szebbnél szebbek, válasszatok! A két nagyobb egykettőre választott, de a legkisebb nem.

- Na, hát te miért nem választasz? Erre a leányra pályázott egy ármányos miniszter, de a leány nem választotta őt, s ő nem szólhatott semmit se. Azt mondja a király:

- Hívjátok be az udvarbeli cselédeket, hátha a leányom azok közül akar választani. Béhítták a kertészlegényt is, s akkor a királylány azt mondta:

- Édesapám, életem, halálom, kezedbe ajánlom, ez lesz az enyém, én ezt választom.

- Na, jól van fiam, én ajánltam fel neked, s nem vonom vissza a szavam legyetek boldogok, de itt a királyi palotában nem maradhattok. Ki kell költözzetek az udvar végibe, abba a kicsi házba. Azzal elmentek. Felpattintsa az órát a királyfi. Azt mondja az óra:

- Mit parancsolsz jó gazdám? Azt mondja, hogy:

- Én azt, ebből a kicsi házikóból szebbet csinálj, mint a király palotája. Jól van, szebb is lett. Olyan lett, hogy gyönyörű. Az ármányos miniszter erősen haragudt, hogy nem az övé lett a legkisebb királyleány, hát elment a királyhoz, s mondja, hogy:

- Fenséges király uram, életem, halálom, kezedbe ajánlom, a felséged veje a felséged leányával úgy veszekedett, olyan csúf dolgokat elkövettek. A palotával szemben volt egy nagy kősziklahegy, s azt mondta, hogy azt a nagy kősziklát, azt a hegyet onnan elhányassa, a helyét felszántassa, béveti búzával, mikor felnő learassa, kicsépeli, megőrleti, reggelre már olyan kenyeret süt belőle, hogy olyan jó ízű lesz, amilyet még a király nem evett soha. A király egy kicsit megharagszik, és azt mondja:

- Hívjátok ide, azt a gazembert! Odahívják, és amikor odahívták, azt mondja a király:

- Ha meg nem valósítod, fejedet veszem!

Búson elindult s amint ment, mendegélt, eléveszi az órát, felpattintsa, s azt mondj a az óra:

- Mit parancsolsz jó gazdám? S azt mondja:

- Nem parancsolok semmit, hanem kérlek téged, tudnál segíteni rajtam, mert bajba kerültem. Avval vagyok elvádolva, hogy azt a nagy tőhegyet onnat elhányatom, helyit felszántatom, le is aratom, ki is csépeltetem, s még kenyeret is sütök belőle a királynak, s olyan lesz, amilyet ő többet életében nem evett, s mindez egy éjszaka meg is történik.

- Ó, a legkisebb gondod is legyen ennél nagyobb, feküdjél le, s nyugodtan aludjál. Lefeküdt nyugodtan, s aludt. Reggel, amikor a király felkelt, úgy képzelte el, mintha az eső elmosta volna azt, a nagy kőhegyet, csak egy nagy learatott tarlónak a helye maradott. Hát akkor megyen gyorsan bé a konyhára, s hát ott párolog a cipó az asztalon. Nem is vett kést se, gyorsan eltörte, beléharapott, s hát tényleg olyan jóízű volt, hogy ő még olyant nem evett. Az ármányos miniszter majd kihasadt mérgébe, hogy neki a hazugsága valóra vált. Visszament a királyhoz. Azt mondja a királynak:

- A felséged veje a felséged leányával úgy veszekedtek, azt mondta, hogy azt a kőhegyet visszarakassa úgy, ahogy volt, a tetejire építtet arany, ezüst, gyémántból egy várat, aranyhíddal lesz összekötve a
király palotájával, s az a vár egy szalmaszálon megáll. Gondolta magában, hogy ha más egyebet meg tud valósítani is, a szalmaszál eltörik a vár alatt. Odahívatta a király a fiút, s elmondta, mivel van elvádolva, de már nem búsult annyira. Ment hazafelé. lé. Felpattintsa az órát:

- Mit parancsolsz édes gazdám?

- Hát nézd mivel vádoltak el ismét. Azt mondja:

- Ne törődj semmit, feküdj le, s aludjál! Reggel, amikor a király felébredett már a nap jól sütött. De amikor az ablakon kitekintett, s meglátta, hogy csillog a vár a kőszikla tetején. A szemit is dörzsölte, hogy tisztábban lásson.

- Hát minden megsikerült. Gondolta az ármányos miniszter, hogy: "Én a királynak akármit hazudok, ez valóra válik. Most valahogy ő úgy kéne csinálja, hogy a feleséget bolondítsa el." A királyfit közben elnevezték Szalmakirálynak. Amíg vadászgatott, mert mindennap elment vadászni, az ármányos

miniszter elmegyen, s azt mondja a feleséginek:

- Azt mondják, hogy a te urad Szalmakirály, te meg a Szalmakirályné vagy. S az uradnak ördöge van,ördöggel dolgozik, mert ember ilyet nem tudna csinálni. Hát hallatszódnak léptek, s érkezik haza Szalmakirály. Az ármányos miniszter gyorsan elfutott az üveges, ajtókon keresztül, de nem ment ki, hallgatkozott, hogy lám mi lesz. Lesett vissza, veszekednek-e, mit csinálnak. A felesége kiszalad a férje elé, megöleli, s elmondja neki, hogy csúfolkodnak vele, s azzal vádolják, hogy ördöge van. Azt mondja a királyfi:

- Nekem nincs ördögöm, de van ki segített rajtam, ki segít ezután is. Felpattintsa az órát.

- Mit parancsolsz jó gazdám?

- Nem parancsolok semmit csak bémutattalak a feleségemnek. Az ármányos miniszter ezt látta.

Felakasztották egy szegre az órát, lefeküdtek, s elaludtak. Az ármányos miniszter visszalopózkodott s ez órát ellopta. Kiment, s felpattintja az órát, s azt mondja az órából az inas:

- Mit parancsolsz ármányos miniszter?

- Én azt, szalmakirályt hagyd itt a kőszikla tetején, a várat a feleségével, s velem együtt vidd be a föld alá, s ő maradjon itt, gondolkozzon itt a kőszikla tetején. Meg is történt, szalmakirály elaludt, s amikor felébredett, a csoda szinte felvette, mikor meglátta, hogy hever ott a kőszikla tetején. A király, amikor felébredett, s odanézett, úgy képzelte el, mintha az eső elmosta volna, s az a nagy fekete kőhegy maradt volna csak úgy egyedül. Gyorsan követet küldött ki, hogy mi van, hova lett el a veje, meg a leánya. A királyfi bément, azt mondja a királynak, hogy:

- Nem baj, én addig megyek, megkeresem, amíg valahol megkapom.

- Ne menj el, semerre.

- De én nem nyugszom, én elmegyek. A király felpakolta élelemmel, ellátta minden jóval, még katonákat is adott melléje. Ment egy darabig, egy helyt letelepedett, elmulatták ott az italt, mindenfélét, pénzt amit adott király neki, kiosztotta ez embereknek, s visszaküldte őket, s ő elindult tiszta egyedül. Ment, ment, mendegélt árkon bokron, hegyen, völgyön keresztül, s egy helyt megtalált a föld alá bé egy nagy likat. Ő azon elkezdett bémenni, de az olyan sokáig ment, hogy három napba került, amíg annak a fenekébe be ért. Amikor odaért, hát ott van egy öregasszony, szemüveg volt a szeme előtt s újságot olvasott. Mikor meglássa, azt mondja;

- Te mit keresel itt, te földi emberi?Az én fiaim az óriások tizenketten vannak. Földi ember vadászattal foglalkoznak. Akit elfognak, hozzák ide, vágják el, s meg kell készítsem, s megeszik. Most, ha nem találnak hozni semmit, akkor téged kell elvágjalak, s megegyenek. Hallatszik is a lódobogás, hogy jönnek. Gyorsan az öregasszony egy kőlikba elbújtatja. Beérkeznek az óriások, s hát amikor

béjönnek, azt mondja a legnagyobb:

- Édesanyám, ki járt itt?

- Nem járt itt senki, fiam.

- Édesanyám, ki járt itt mondja meg mert valaki itt járt!

- Itt nem járt senki.

- Mondja meg mert itt van, ki nem mehetett. Ha meg nem mondja,_megkeressük s úgy is megkapjuk!

- Itt egy földi ember járt egy szalmaszálon álló várat keres, s az van itt. De csak úgy veszem elő s megmutatom, ha megfogadjátok, hogy nem bántjátok.

- Dehogy bántjuk, nem bántjuk mutassa meg! Megmutatta, eléhívták s letelepedtek, hogy aludjanak el, de az öregasszony mozdítja a fiút, s azt mondja neki:

- Fiam, kelj fel s menj innet, menekülj, nem hoztak semmit, s reggel elvágnak, s megesznek. Ő úgy akarta, hogy-ő gyalog kiszalad a föld alól. Igen, de azt mondja az öregasszony:

- Nem érsz ki soha, utolérnek. Itt van egy paripa, mássz fel reá, s azzal menj ki, odakinn a lik szádánál csapd el a lovat, s az visszajő, s te pedig merre látsz arra menekülj. Úgy akarta, hogy felüljön, de akkora magos volt a paripa, hogy ő nem tudott felmászni, hanem egy kicsike lajtorját melléje tett, s a lajtorján felmászott, s felült a paripára, s szép csendben kihaladott. S amikor a lik szádához kiért a paripát megfordította, visszairányította. Ő szaladott másfelé. A lónak a léptei dergésére az óriások felébredtek, keresik, de nem kapták meg sehol. Ő ment, ment, mendegélt, egyszer aztán elért egy nagy hegynek a tövibe, s felindult a hegyre. De az a hegy akkora magas volt, hogy három kerek esztendeig ment amíg felért a teteire. Mikor felért ott volt egy nagy lakás, gazdasági épülettel s nagy gyümölcsössel. Bement a gyümölcsösbe, s elkezdte egy karóval leverni a gyümölcsöket. Egy vénasszony eléált, elkezd veszekedni vele. Egy menyecske jő vele s nézi, hogy kivel veszekedik az

Anyósa. Amikor meglássa, azt mondja:

- Anyám asszony hagyjon békét neki, hát ez az én testvérem!

- A te testvéred? Na hívd be s vendégeld meg! Behívta s megvendégelte, elmondja neki, hogy neki volt egy szalmaszálon álló vára s elveszett, azt keresi. Azt mondja a testvére:

- Hát az én uram a nap. Ő jár egész nap, ez egész világon, ő lehet, hogy látta. Mert mi innen nem járunk el. Várd meg estét, este hazajön. S azt mondja királyfi, hogy:

- Igen, de hátha eléget.

- Nem Iégy meggyőződve, hogy estére úgy kifárad a nagy útba, hogy nem bánt téged. Eljő este, hazajő a nap, azt mondja:

- Mi van sógorkám, ejsze a testvéred után jöttél?

- Én nem, jó, hogy megtaláltam őt is, hanem volt nekem egy szalmaszálon álló váram, eltűnt a kőszikla tetejéről, s azt keresem.

- Nem nappal tűnt el, nem is láttam sehol. Hogy merre vitték, azt sem tudom megmondani, hanem azt az egyet meg tudom mondani, hogy olyan szép volt, hogy én úgy elkéstem azon a napon, úgy elbámultam, hogy este, amikor a hat órai járásomba kellet, hogy legyek, csak a tizenkettőibe voltam.

Édesanyám szinte megvert mikor hazajöttem, hol töltöttem az időt, Sok szegény nap-számos ember megátkozott, hogy mekkora hosszú volt a nap, de nem tehettem róla. Hanem ott van a másik nagy hegyen a holdkirálynak a lakása menj el oda, s ha éjszaka tűnt el, ő meg tudja mondani. Készülődött indulni.

- Nem érsz el így, hat év kell amíg odáig érsz gyalog, hanem adok neked egy paripát, s adok egy ezüstvesszőt, s az ezüstvesszővel csak érintgessed a paripát s hamar odaérsz. Úgy is lett. Felült, az ezüstvesszővel csapogatta e paripát s olyan hamar odaért, hogy el sem tudott gondolkozni. Ott is pontosan egy olyan nagy lakás volt, és gazdasági épület. Bément ott is a gyümölcsösbe. Amikor a gyümölcsöskert kezdte leverni, az öregasszony eléállott, jól leveszekedte. Érkezik egy menyecske is, s hát a másik testvére az. Elmondja nekik, hogy ő mi járatban van. S azt mondja a testvére:

- Mi nem járunk el innen, hanem a hold most nincs itthon, de ha hazajő, ő éjszaka bolyong, hátha ő meg tudná mondani, legalább merre vitték el.

- Jó. Megvárja reggelt, reggel a hold hazajő, azt mondja:

- Én láttam a kőszikla tetején, de hogy hova lett azt nem tudom, mert pont abba az órába vitték el mikor én már hazafelé térőben voltam. Azt az egyet meg tudom mondani, hogy csudaszép vár volt az biztos. Hanem menj el a másik hegyre, a másik hegyen lakik a szél király, ő éjjel nappal jár, mindenüvé bekutukál, mindenüvé befúj, hátha ő látta valahol. A hold adott egy aranyszálvesszőt s azt mondja:

- Csapjad a lovadat! Azzal megyen. A másik hegy tetején a gyümölcsössel úgy járt mint előbb. Elő jött ott is az öregasszony, elkezd veszekedni vele, akkor előjő a harmadik testvére, a legkisebb testvére. A szél nem volt otthon. Elmondja, hogy mi járatban van. Hazajön a szél is, elmondja neki is a fiú, hogy mi a baja, s azt mondja szél:

- Egyszer a föld színén, felül nincs. Én mindenütt összejártam, a kősziklán láttam s még jól belébotlottam, szinte megsebesültem tőle, de nem láttam többet sehol. Hanem menj el a Fekete tenger hetvenhetedik szigetire s én adok egy gyémántvesszőszálat. Csapjad a lovadat, a három vesszőt fogd össze s háromszor keresztesen vágj reá a hetvenhetedik szigetre, menj le a föld alá, mert a föld színén felül nincsen. Úgy is csinált. Elment, s amikor odaért a lovat elbocsátotta.

Reácsapott keresztesen háromszor a három vesszővel a szigetre. A sziget kinyílt, lement a föld alá. A föld alatt amint ment egy helyt betalált egy olyan helyre, ahol az egereknek a királya lakott. Mondja a királynak, hogy ő mi járatban van. Azt mondja az egerek királya:

- Én innet nem járok el, az egereim elmennek, azok összejárnak mindent, én nem tudok neked erre választ adni egyáltalán. Egy sípba fújni kezd, felállott egy asztal teteire, fújja a sípot fújja. Annyi lett az egér körülötte, hogy ameddig a szeme ellátott mindenütt egerek lettek. Kérdi nagy hangosa tőlük:

- Egy szalmaszálon álló várat nem láttatok? Egyhangúlag azt felelik:

- Nem.

- Hiányzik e közületek valaki? Körülnéznek, s azt mondják:

- Igen, a kopasz. Fújja a sípot fújja, s egyszer hát egy kopasz - tiszta csóré volt, szőr nem volt rajta - érkezik, s rohan a király eleibe, s azt kérdezi a király tőle:

- Nem láttál egy szalmaszálon álló várat valahol?

- Én igen, én ott kopaszodtam meg. Belébúttam abba a várba, de olyan szoros helyre kerültem, hogy a szőröm mind ott maradott. S azt mondja királyfi neki:

- Menj vissza, lopódzkodj bé valahogy addig, hogy meglátsz egy zsebórát, s az órát lopd el s hozd el. El is ment s amikor bement oda, addig leskődött, az ajtónkon bé, amit itt is nyitva, ott is nyitva hagyták, amíg be tudott osonni. Amikor bekerült a hálószobába, látja, hogy az óra fel van akasztva.

Felkapaszkodott, az órát levette, elkezdte húzni, cipelni, s addig cipelte húzta, amíg visszaért vele. A királyfit a legkisebb lánytestvére felpakolta élelemmel, kaláccsal, s örömibe a kalácsot szétosztotta az egereknek. Felpattintja az órát:

- Mit parancsolsz, jó gazdám?

- S én azt, hogy a váramat, a feleségemmel együtt tedd vissza a kőszikla teteire úgy ahogy volt, az ármányos minisztert hagyd a föld alatt, mert neki oda volt kívánsága, hát lakjon ott. A várat visszatette, ő szépen visszament s meglátogatta még egyszer a testvéreit. Amikor hazaért, az apjának levelet írt, hogy megvannak a leánytestvérei, megkapta őket, jól vannak, s leírta, hogy neki milyen vára van s hogy alakult a sorsa. Ennek aztán a tiszteletére, csaptak egy nagy összejövetelt, egy nagy
dinom-dánomot. Három hétig tartott az egész mulatság. Itt a vége, s aki nem hiszi, járjon a végire.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Kinek a szignója lehet?
és ez milyen porcelán jelzés?
Milyen porcelán jelzés ez?
Porcelán jelzések
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Festmény beazonosítás ! Ingyenes festmény felértékelés!
Segítséget kérek
Mennyit érhet??
Ki készitette ?
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrissebb Fontos Kérdések:
További fontos kérdések >>
Legfrissebb fórum témáink:
Kinek a szignója lehet?
és ez milyen porcelán jelzés?
Milyen porcelán jelzés ez?
Porcelán jelzések
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Festmény beazonosítás ! Ingyenes festmény felértékelés!
Segítséget kérek
Mennyit érhet??
Ki készitette ?
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

Antikrégiség.hu QR kódja KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei