Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!
Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy
RSS feliratkozás: Festmény Festmény
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy
RSS feliratkozás: Óra Óra
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia
RSS feliratkozás: Szobor Szobor
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak
Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat
RSS feliratkozás: Sport Sport
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv
RSS feliratkozás: Történelem Történelem
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv
Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
 
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - A sárig kicsi kígyó

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
A sárig kicsi kígyó

Magyar népmese

Volt egyszer egy szegény ember és a felesége. Azon búsultak, hogy egy gyermekük sincsen.

Egyszer felkel reggel az asszony és azt mondja az urának:

- Csak hallgassa meg, milyen bolond álmot láttam én az éjszaka. Azt láttam álmomban, hogy egy öreg ember nálunk járt, és azt mondta: „Tudom én mért búsultok. Ti azért búsultok, mert nincsen gyermeketek. Reggel menj ki a kapu elé, ha valami lelkes, vagy lelketlen állat megy a kapu előtt, fogadd el, és az lesz a ti fiatok.”

Azt mondja az ura:

- Ez elég bolond álom, de próbáljuk meg.

Kimegy az ember a kapuhoz, ott áll egy darabig, és látja, hogy meg arra felé egy sárig kicsi kígyó. No, ördögadta varasgyíkja, de megfogta és a keblébe tette. Bevitte a feleségének, és ott jól tartották lejbe mártott kenyérrel. Egyszer azt mondja a sárig kicsi kígyó:

- Édesapám, menjen el a királyhoz, kérje meg a leánya kezét nekem.

Azt mondja az apja:

- Mit akarsz te szerencsétlen teremtés, hisz a király mindjárt fejemet véteti.

- Nem lesz baj, csak menjen el – azt mondja a sárig kicsi kígyó.

El is ment a szegény ember a királyhoz. Hát éppen a katonáknál tartott szemlét a király. Mondja neki a szegény ember a fia szándékát. A király nagyot kacagott, még a könnye is kijött belőle. Azt mondja a király:

- Jól van, te szegény ember, fiadnak adom a leányomat, ha három fő feltételnek megfelel. Első feltétel az lesz, hogy hozzon három aranyalmát a Tündér Ilona kertjéből. Ha ezt meg nem teszi, fejét vétetem neki és neked is.

No, búsult a szegény ember, hogy most kifogy az egy fiából is. Hazamegy és sírva mondja a fiának, hogy milyen nagy dologra adta a fejét. Ha holnap reggel három aranyalma nem lesz a Tündér Ilona kertjéből, fejét véteti néki és a fiúnak is. Azt mondja a sárig kicsi kígyó:

- Ne búsuljon, édesapám, még ma elhozom a három aranyalmát.

Azzal kisiklott az ajtón, meg se állott a Tündér Ilona kertjéig. Itt a kerthasadékon bebújt a kertbe, felmászott a legelső fára, egy aranyalmát leszakasztott. Erre olyat csendült a kert, hogy hét országba elhallatszott. Csak bújik elő a hétfejű sárkány, mert az őrizte a kertet. De a sárig kicsi kígyó bebújt a fa odvába, hogy a sárkány nem látta meg, és a sárkány nagy mérgesen elment. Ekkor kibújt a sárig kicsi kígyó, még leszakasztott kettőt, és azzal haza sietett. Azt mondja az édesapjának:

- Itt vannak édesapjám az aranyalmák, vigye le a királynak.

Azzal a szegény ember tarisznyába tette, és elvitte a királynak. A király jól megvizsgálta az almákat, s látta, hogy csakugyan tiszta aranyalmák. És azt mondta a szegény embernek:

- No, szegény ember, egy feltételt megtett a fiad, még kettő hátra van. Második az lesz, hogy ha holnap reggel olyan palota nem lesz a te házad helyén, amilyen az enyém, halálnak halálával haltok meg.

Csak most búsult igazán a szegény ember. Hogy tudná megtenni ezt a kicsi teremtés. Lopni csak lophat, de hogyan építsen, azt nem tud. Haza megy és sírva mondja a fiának:

- Látod fiam, mire adtad a fejedet? Mindenképpen el akar pusztítani a király minket. Ha holnap reggel olyan palota nem lesz a házunk helyén, mint a királyé, halálnak halálával halunk meg.

- No, édesapám, hát még ezen is tud búsulni – mondta a sárig kicsi kígyó -, feküdjenek csak le, majd reggel másként ébrednek fel.

Erre a sárig kicsi kígyó kiment az udvarra, elővett egy kicsi sípot, belé fuvintott, hát annyi ördög kerekedett az udvarra, hogy a csillagok fényét is elvették. Csak elébileg egy sánta ördög, azt kérdezi:

- Mit parancsolsz, kicsi gazdám?

Azt mondja a sárig kicsi kígyó:

- Tépjétek ki ezt a kunyhót innen és reggelig olyan palotát építsetek, mint a királyé.

Hozzáfogott az a sok ördög, csak surrogtak, burrogtak, mikor virradott már, kész volt a palota. Felébredt a szegény ember, csak dörgöli a szemét, fel a felesége is, csak törli a szemét, kérdezik egyik a másiktól, hát vajon ezek mi vagyunk? Odaszökik a sárig kicsi kígyó, és azt mondja nekik:

- Bizony, ez a kendteké!

Arra a szegény ember elindul a királyhoz, hogy bemutassa a palotát. A király már a tornácból nézte a maga palotájának a társát. Azt mondja a szegény embernek:

Be se jöjj, te ördöngős fiúnak ördöngős apja, hanem vidd a harmadik fő feltételt. Ha holnap reggel a két palotát aranylánccal össze nem köti, s aranyhíddal, s a hídnak két szélén aranymadárkák nem énekelnek, halálnak halálával haltok meg.

Azzal hazament a szegény ember, de mármost nem is búsult, tudta, hogy a fia megteszi, ha arra is megsegíti az Isten.

Hát reggel a fiával az aranyhídon, aranyhintóban ment a királyhoz, és a király neki adta a leányát. De a királyleány sírt, búsult, hogy ő nem lesz a felesége, annak a csúnya sárig kicsi kígyónak. Ha hozzá talál nyúlni az éjszaka, megfogja, kitekeri a nyakát. De mit volt tenni, felesége kellett hogy legyen.

Erre este lett, az új házaspár külön szobába ment, de a királyleány sírt, hogy ő nem fekszik melléje, inkább elszakasztja, s a tűzbe dobja. De mégis csak le kellett feküdni vele. Erre a sárig kicsi kígyó keresztül átbukfencezik a fején, és lesz belőle egy dali szép királyúrfi. Azt mondja a királyúrfi:

- Ne sírj, szép királykisasszony, nem vagyok én sárig kicsi kígyó, én vagyok egy elátkozott királyfiú. Apám megátkozott, hogy hét esztendeig, hét hónapig, hét napig kígyóbőrben járják, és még nem telt le az átok ideje. De erről te apádnak, semmit ne mondj, mert akkor erősen megbánjuk mind a ketten.

De reggel a király kérdi leányát, hogy volt az álma a sárig kicsi kígyóval? A királyleánynak nagy öröme volt, mert a királylegény nagyon szép volt, és belé is szeretett erősen. Elmondta az apjának, hogy az bizony nem sárig kicsi kígyó: csak átok alatt hordja a kígyóbőrt. Azt mondja a királyné:

- Segítünk rajta, hogy elhányja azt a csúnya bőrét.

Volt a palotában egy vénasszony. A királyné azt mondja, menjen be a szobába, és bújjon el az ágy alá. Mikor a sárig kicsi kígyó leveti a bőrét, az égesse el.

Úgy is tett. Mikor a sárig kicsi kígyó levetette a bőrét, és elaludtak az ifjúak, a vénasszony kibújt az ágy alól, és elvitte a kígyóbőrt. Reggel felkel a királyúrfi, fel akarja venni a bőrét, de nem volt sehol. Akkor azt mondja a feleségének:

- Szavamat nem fogadtad meg, a bőrömet valaki elvitte, nekünk válni kell egymástól. Én megyek haza az apám házához, neked jönnöd kell utánam egy ingben és mezítláb. Már csak hét napom volna, hogy az átok ideje kiteljék, de addig mennem kell apám házához. Hát addig is egy aranyabroncsot teszek a derekadra, hogy senkinek kedvese ne légy. És eljössz az apám házához, és hét nap és hét éjjel mind kiabálod: Gyere ki te elátkozott királyúrfi, itt a feleséged, vedd le az aranyabroncsot a derekamról!

Úgy is tett a királyleány. Utána ment és hét nap és hét éjjel mindig ezt kiabálta a kapunál:

- Gyere ki te királyúrfi, itt a feleséged, vedd le az aranyabroncsot a derekamról!

Mikor eltelt a hét nap és hét éjjel, kitelt az átok ideje a királyúrfinak, és kijött a palotából, megölelte a feleségét, és leesett az aranyabroncs a derekáról. Azzal felkerekedtek ketten, egy dióhéjba betelepedtek, a Nagyküküllőn leereszkedtek, holnap legyenek a maguk vendégei.

Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Mennyit érhet?
Gobelin
Kié lehet ez a rézkarc?
Zsolnay minták és jelzései
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
reprodukcio
Ismeretlen porcelán jelzés
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrissebb Fontos Kérdések:
További fontos kérdések >>
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Mennyit érhet?
Gobelin
Kié lehet ez a rézkarc?
Zsolnay minták és jelzései
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
reprodukcio
Ismeretlen porcelán jelzés
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

Antikrégiség.hu QR kódja KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei