Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!
FontosKérdés kategóriák:
RSS feliratkozás: Állatok, növények Állatok, növények
RSS feliratkozás: Családi kapcsolatok Családi kapcsolatok
RSS feliratkozás: Egészség, életmód Egészség, életmód
RSS feliratkozás: Egyéb kérdések Egyéb kérdések
RSS feliratkozás: Emberi kapcsolatok Emberi kapcsolatok
RSS feliratkozás: Ezotéria, spiritualitás Ezotéria, spiritualitás
RSS feliratkozás: Fogyókúrák, diéták Fogyókúrák, diéták
RSS feliratkozás: Gasztronómia, étel, ital Gasztronómia, étel, ital
RSS feliratkozás: Gyerekvállalas, nevelés Gyerekvállalas, nevelés
RSS feliratkozás: Közlekedés Közlekedés
RSS feliratkozás: Kultúra és közösség Kultúra és közösség
RSS feliratkozás: Műszaki eszközök Műszaki eszközök
RSS feliratkozás: Otthon, lakás Otthon, lakás
RSS feliratkozás: Pénz, üzlet Pénz, üzlet
RSS feliratkozás: Politika, jog Politika, jog
RSS feliratkozás: Sport, mozgás Sport, mozgás
RSS feliratkozás: Számítástechnika, IT Számítástechnika, IT
RSS feliratkozás: Szépségápolás, divat Szépségápolás, divat
RSS feliratkozás: Szerelem, párkapcsolat Szerelem, párkapcsolat
RSS feliratkozás: Szórakozás, hobby Szórakozás, hobby
RSS feliratkozás: Tanulás, oktatás Tanulás, oktatás
RSS feliratkozás: Tudomány Tudomány
RSS feliratkozás: Utazás Utazás
RSS feliratkozás: Ünnepek, évfordulók Ünnepek, évfordulók
RSS feliratkozás: Vallás, hitélet Vallás, hitélet


FontosInfok.hu kategóriák:
RSS feliratkozás: ÁllásInfo ÁllásInfo
RSS feliratkozás: BankInfo BankInfo
RSS feliratkozás: BiztosításInfo BiztosításInfo
RSS feliratkozás: BoltInfo BoltInfo
RSS feliratkozás: EgészségInfo EgészségInfo
RSS feliratkozás: GasztroInfo GasztroInfo
RSS feliratkozás: GépjárműInfo GépjárműInfo
RSS feliratkozás: HirdetésInfo HirdetésInfo
RSS feliratkozás: IngatlanInfo IngatlanInfo
RSS feliratkozás: KulturInfo KulturInfo
RSS feliratkozás: SzállásInfo SzállásInfo
RSS feliratkozás: SzolgáltatásInfo SzolgáltatásInfo
RSS feliratkozás: TelepülésInfo TelepülésInfo
RSS feliratkozás: UtazásInfo UtazásInfo


Antikrégiség.hu Piactér:

Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (5363)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3045)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3405)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (427)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (875)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3183)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (555)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (607)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1374)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1031)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (816)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1756)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (436)
RSS feliratkozás: Óra Óra (815)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1286)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1643)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4222)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (540)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1047)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1012)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (248)

Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (2029)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (295)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (194)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (56)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (430)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (363)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1799)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (918)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (376)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (977)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (152)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (224)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1650)
RSS feliratkozás: Sport Sport (187)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (527)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (660)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (653)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (246)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (628)


Menetrendek.net kategóriák:
RSS feliratkozás: BKK BKV menetrendek BKK BKV menetrendek
RSS feliratkozás: Busz menetrendek Busz menetrendek
RSS feliratkozás: Hajó komp menetrendek Hajó komp menetrendek
RSS feliratkozás: Jegyárak Jegyárak
RSS feliratkozás: Repülőgép menetrendek Repülőgép menetrendek
RSS feliratkozás: Teleautós fuvarok Teleautós fuvarok
RSS feliratkozás: Térképek Térképek
RSS feliratkozás: Útvonaltervezés Útvonaltervezés
RSS feliratkozás: Vasúti menetrendek Vasúti menetrendek


Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - A házasodni indult királyfiú

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
A házasodni indult királyfiú

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, ahol a bolbára rézpatkót vertek, volt egyszer egy özvegy királyné s annak egyetlen fia.

Ez a fiú csak nem akart megházasodni. Erőltette az édesanyja a fiát, hogy párosodjék már meg.

De az azt mondta:

- Miért párosodjam meg, édesanyám? Még nagyon növendék vagyok én megpárosodni.

- De mégis, édes fiam. Nagyon várnám én azt, hogy te megpárosodjál mert én már mindjárt odakerülök, hogy maholnap az életem szakad. Szeretném tudni, hogyan élhetsz a tulajdon pároddal.

- No, édesanyám, ha olyan nagy a kívánsága engem megpárosítani, tarisznyáljon hát fel engemet, hátha a jó Isten már rendelt nekem egy jó társat valahol. Megkeresem.

Azzal elindult a fiú.

Megy, megy, s megérkezik Erdélyen is túl egy nagy havasba végül. Ottan meglát egy nyáj aranyszőrű juhot. Egy óriás ember őrizte. Azt kérdi az óriás ember:

- Mit keresel itt, te emberféreg? Hogy vetődtél ide, ahova még madár se jár?

- Elindultam szerencsét próbálni - felelte illendően a fiú.

- Úgy! No, hát gyere te csak ide hozzám - mondja az óriás ember -, majd én meg fogom neked mondani, hol találod meg a szerencsét!

Ezzel kézen kapta a fiút, s vitte, a nyáj juhot meg hajtotta a szállásához. Ott az óriás ember a rengeteg juhát beterelte az akolba, a fiút pedig vitte az akol végén levő sötét kőpalotába, hogy bezárja oda. A végin azt mondta az óriás a fiúnak:

- Az a szerencséd, hogy csak holnap reggel eszlek meg. Most én lefekszem aludni. Az ajtót bezártam, nem tudsz megszökni. Reggelig azt a dolgot parancsolom, hogy ottan a szegletben a kád tejet nekem forrald fel. Mikor majd a tej legjobban lobog, költsél fel engemet, hogy használhassak belőle is.

A fiú megfogadta az óriásnak parancsát, de mivel a jótündérek nem akarták, hogy a királyfiú elpusztuljon, titkosan ők meg ezt sugallták neki:

- Te, fiú, nehogy felköltsd az óriás embert! Hanem mikor legjobban buzog a tej, végy a gerendából egy nagy kovácskeverő kanált, merítsd teli a nagy kádból, s vágd a szeme közé.

A fiú megcsinálta a tüzet, felforralta a tejet, s mikor legjobban lobogott a tej, akkor a fiú a kovácskeverő kanalat elővette, belemerítette a forró tejbe, s úgy vágta az óriásnak a szeme közé, hogy az semmit sem láthatott, csak jajgatott, és ugrálni kezdett.

Megijedt a fiú, hogy mi történik most ővele. Futott az ajtó sarkához, kezdte kerülni a szobának belvilágát. Az óriás utána, a lépte nesze nyomán. Megkapott a fiú egy köböl diót, kioldta ott a zsákot, de nem az evés volt a gondja! Belemarkolt a zsák dióba, s szórni kezdte a ház földjére. Ide-oda höngörgött a sok dió, s az óriás azt hitte, hogy mind ott jár a fiú, s ott kereste. Ráhágott aztán a dióra itt is, ott is. A fiú pedig a diócsörgésben észrevétel nélkül kiosonhatott a szobából az akolba. De az óriás ide is utána ment!

Addigra azért a fiú megnyúzott egy aranyszőrű kost, s már belebújt a bőribe. Akkor hallja az óriás hangját:

- Várj, várj, te útonjáró, rablótolvaj! Megcsúfoltál engemet, hanem én is megmutatom, hogy majd én is megcsúfollak tégedet! Vagy megadod magadat, vagy étlen-szomjan kell hogy kimúlj a világból!

Keresi az óriás mindenütt a királyfiút. Hasztalan! El nem gondolhatta, hova lehetett az a fiú. Estig kereste, mégse kapta meg.

Elmúlt az éjszaka, a juhoknak legelniük kellett. Mit tehetett az óriás, ki kellett engednie a nyájat az akolból. De hátha közben kiszökik a királyfiú is? Kiment az óriás az ajtóhoz. Vitte markában a nagy lakatkulcsot. Kinyitotta ott a hárommázsás vaslakatot, felkapcsolta a tízmázsás vaslappancsot. Aztán odaszólt a juhainak:

- Édes kicsi nyájaim, gyertek, egyenként megtapogatlak benneteket. Mert már kibocsátlak a mezőre. Eleget éheztetek eddig is emiatt az idegen tekergőbódorgó miatt!

Az óriás azzal odaállt a kijárathoz, széjjelvetette a lábát a vaslappancs alatt, onnan füttyögtette a nyájait egyenként, hogy úgy bocsássa ki. Mind megtapogatta az óriás, minden darab juhát, vajon nem a királyfiú megy ki a lába között. Legkésőbbre maradt az aranyszőrű kos. Amelynek a bőriben a királyfi rejtőzött. Megfogja az óriás a lába között az aranyszőrű kosnak a gyapját, s mondja:

- Eredj csak, édes kicsi aranyszőrű kosocskám, téged jól ismerlek, hisz benned van minden gyönyörűségem.

Mikor a királyfi az aranyszőrű kos képiben kiment, kibújt a kos bőréből, összeütötte bokáját, s felelte az óriásnak:

- Itt vagyok, te gonosz tolvaj, de bennem bizony nem lesz semmi gyönyörűséged, mert én immár szabad vagyok magammal. Az eszem kiszabadított a te kezeid közül.

Feleli erre az óriás:

- Ó, te drága kis fiú, csak tréfálkoztam én teveled! Gyere szépen vissza, nézd, milyen ajándékot adok én neked! Mért is ijedtél meg tőlem hiszen én nem bántalak téged. Itt van egy aranygyűrű, húzd csak fel az ujjadra!

Felelte vissza erre a királyfiú:

- Hé, nem csalsz meg engem többet! Ha ide akarod adni azt a gyűrűt, hát dobd ide!

Az óriás odadobta a gyűrűt a királyfiúnak. A királyfiú felvette a gyűrűt a földről, és ráhúzta az ujjára. De a gyűrű egy perc alatt úgy bedagadt a fiú ujjába, hogy semmi ki nem tudta venni többet, s elkezdte a királyfiú ujján nagy kiáltva:

- Erre, erre, óriás, erre!

Most már megijedt a királyfiú, hogy vége az életének. Mit volt mit tennie, kivett egy bicskát a zsebéből, s mindjárt levágta az ujját. Bedobta egy tóba. De a gyűrű ott is mind azt kiáltotta:

- Erre, erre, óriás, erre!

Az óriás, aki még mindig nem látott, ment a gyűrű hangja után, s egyszer csak beleszaladt a tóba.

Mostan már megindult teljesen szabadon a királyfiú, tovább a világba. Ment, ismét ment, találkozott egy nagy fekete medvével.

Szembeáll vele a medve, s az is ezt mondja:

- Hé, te emberféreg, most már megeszlek! Miért csúfoltad meg a bátyámat?

Könyörgött az életéért a királyfiú, így is, meg úgy is, de a medve végül is csak azt mondta:

- Az életedet meghagyom. De ha megpárosodol, akárhol történik is, én ott leszek, s akkor vége az életednek!

Nem nagyon törődött a fenyegetéssel a királyfiú, mert azt gondolta magában: "Nem mostanában lesz, hogy én megpárosodom, úgyse." Azzal ment, mendegélt tovább, hogy hálásra alkalmas helyet leljen.

Egyszer csak egy nagy erdőbe érkezett.

Az erdő közepén volt egy kis házikó. Hát látja ám a királyfi, hogy ott benn egy vén boszorkány van. Bekopog hozzá a fiú, a vén boszorkány kitotyog eléje, s kérdi tőle:

- Hát te mit keressz itt?

Feleli a királyfiú:

- Én bizony szolgálatot keresek, öreganyám.

Megnézi a boszorkány a királyfit, s azt mondja:

- Hát én megfogadlak.

Meg is fogadta a vén boszorkány a királyfiút. Mindennap vadászni kellett a királyfiúnak, s egy-egy nyulat lőni.

Volt a boszorkánynak egy ügyes, szép lánya. A királyfiú először csak semmibe nézte, de aztán, hogy megismerte a szívét, igen-igen beleszeretett a lányba, s feltette magában, hogy ő bizony megkéri a vén boszorkánytól a lányt. Ezzel párosodik össze!

Úgy is tett; megkérte a lányt, s a vén boszorkány oda is adta, mondván:

- Ásó, kapa válasszon el benneteket egymástól.

Amint mennek az esküvőre, s éppen a templom előtt vannak, valami nagy bődülést hallanak. Szertenéz a királyfiú, hát látja, hogy egy nagy, fekete medve jő le a hegyen.

Mindjárt ráismert, hogy ez az ő fekete medvéje, aki egykor meghagyta neki, hogy soha meg ne házasodjék. A királyfi nem tétovázott, a jegygyűrűjét azonnal lehúzta az ujjáról, és ketté­harapta. Aztán gyorsan a jegyességi zsebkendőjét is kettészakította. A gyűrű felét is, a zsebkendő felét is odaadta a lánynak. A fele neki maradt. Azzal hirtelen elbúcsúztak egymástól.

Szegény királyfi ismét menekülőben volt! Most már csakugyan a halálra gondolt.

Amint ment, mendegélt a királyfiú hetedhét országon túl is, talált megint egy kis házikót. Bemegy oda, s lát ott egy vén ősz embert, lehetett százesztendős.

Köszön neki szépen:

- Szerencsés jó estét, öregapám.

Feleli az öregember:

- Jó, hogy öregapádnak szólítottál, mert különben helyben halálfia lettél volna. Mit keresel te itt, mikor már száz esztendeje, hogy én itt embert nem láttam.

A fiú elpanaszolta, hogy mi történt vele. Az öreg meghallgatta, megsajnálta, s adott neki egy gyűrűt. S mondta neki:

- Édes fiam, innen három nap járásra találsz egy nálamnál még öregebb embert, menj el hozzá, hátha ő is ad valamit.

El is indult menten a királyfiú, s harmadnapra elérkezett egy kis házikóhoz. Bemegy oda is, s lát ott is egy olyan öreg embert, hogy a fehér szakállával sepri a ház földjét, s ha nem volt százesztendős, sohasem lesz többet annyi. Köszön neki:

- Jó napot, öregapám!

Fogadja az öreg:

- Szerencséd, hogy öregapádnak szólítottál, mert különben egy az életed, az sem sokáig lett volna. Miféle járatban vagy?

Elpanaszolja a királyfi, hogy mi történt vele, s hogy egy öreg ember igazította ide. Arra ez az öreg is odaad egy gyűrűt neki s azt mondja:

- Ide három napig való földön túl van még egy nálamnál öregebb ember, menj el hozzá, ő nálam is többet tud.

Elmegy a fiú, s elér megint egy nagy erdőségbe. Annak közepében is állott egy házikó. Bemegy oda is, s lát ott is egy öreg embert. Olyan öreg volt ez az ember, hogy a lába gyökeret vert sok ültiben, s a madarak fészket raktak a szakállában.

- Jó napot, öregapám!

Fogadja az öreg:

- Szerencséd, hogy öregapádnak szólítottál, mert egy az életed, az sem sokáig tartott volna.

Kérdi aztán ez az öreg is, hogy miféle járatban van. Elpanaszolja a királyfi annak is, hogy mi történt vele, s hogy két öreg ember igazította ide. Erre az öreg ember is odaad neki egy gyűrűt, s azt mondja neki:

- Innen egynapi járás, ott van egy nagy tisztás az erdőben. Mikor ott leszel, tölts el ott egy éjszakát, a három gyűrűt tedd le a tisztás közepibe. Reggel mikor felébredsz, lesz ottan három nagy kutya. Ezeket mind nevükön szólítod. Az egyiknek a neve Földneheze, a másiké Mindentudó, a harmadiké Világonátlátó.

Úgy tett a királyfiú. Mikor este odaért a nagy tisztásra, letette a három gyűrűt a tisztás közepibe. Reggel, mikor felébredt, lett belőlük három nagy kutya. Szólítja a kutyákat nevüknél, s azok nyomban kezdenek vele barátkozni, nyalják a kezét, lábát.

Elindul most már a királyfiú a kutyákkal, mert most már nem félt a medvétől. Mikor a lány falujához ért, kérdezősködni kezdett, hogy mi hír van idehaza. Hát mondják, hogy egy lányt épp most kényszerítenek férjhez. Kit? Éppen azt a lányt, aki az ő kedvese volt azelőtt.

A királyfiú gondolt egyet, felöltözött koldusgúnyába, s elment úgy a lakodalmas házhoz. Ahogy meglátja a menyasszony, mindjárt visz neki egy darab kalácsot s egy pohár bort, amint már szokás. A koldus megköszöni, s így szól:

- Kedves menyasszony, ennek a bornak felét megiszom én, te idd meg a másik felét.

Úgy is tett a fiú. Megissza a bornak felit, s akkor a fél gyűrűt, amit egykoriban kettéharapott, bedobta a pohárba. A lány, mikor megitta a bor másik felét, meglátja a fél gyűrűt a pohárban. Kérdezi a királyfiút:

- Hol kaptad te ezt a gyűrűt?

- Ahol te a másik felit - feleli a koldusnak öltözött királyfi.

S ekkor megtörli a száját a fiú a zsebkendővel.

Nézi a lány a zsebkendőt, s kérdezi:

- Hát ezt a fél zsebkendőt hol kaptad?

- Ahol te a másik felit - feleli a királyfi.

Ekkor a lány már teljességgel megismerte, hogy ez az ő kedvese, akivel egykoriban jegyben járt. Összevissza csókolództak, s a vőlegénynek, akihez a lányt kényszeríteni akarták, utat adtak. Aztán csaptak ők olyan lakodalmat, hogy egy évig tartott.

A királyfiú nagyon örvendezett, hogy megint visszakapta régi kedvesét. Mindig vadászni járt, de a vén medve bizony folyton kísérgette. Hanem félt bántani a királyfiút a nagy kutyák miatt. Összeegyezett hát a vén boszorkánnyal, hogy pusztítsák el a királyfiút. De miképp? Azt mondja a vén boszorkány, bízza csak reá.

Másnap a vén boszorkány nem engedte, hogy a fiú a kutyákat magával vigye vadászni, hanem nagy kőfalak közé rakta be őket. Mikor estefele készül a királyfiú, hogy hazamenjen, hát látja, hogy jő vele szembe a nagy medve. A királyfiú ijedtibe felszaladt egy fára.

- Szaladhatsz - kiáltja a medve - a világ végére is, ott is megfoglak.

Feleli neki a királyfiú:

- Tudom, hogy kifogyatsz az életemből, de engedd meg, hogy hármat kiáltsak.

Mondja a medve:

- Kiálthatsz tizenhármat is, úgyis szétszaggatlak.

Kiáltja egyszer a királyfiú:

- Ne, Mindenttudó, ne!

Meghallja ezt a kutya, s mondja a többieknek:

- Valaki a nevemen szólított.

Mondja a többi:

- Ne csaholj hé, talán csak álmodtál.

Ekkor megint kiált egyet a fiú:

- Ne, Világonátlátó, ne!

Meghallja ezt Világonátlátó, mondja a másikaknak:

- Most engem szólítottak.

Mondja a többi:

- Te is csak álmodtál.

Kiáltja a fiú ismét:

- Ne, Földneheze, ne!

Felugrik erre Földneheze. Mindenttudó rúg egyet a kőfalra, hogy megrendül bele. Rúg egyet Világonátlátó is, hogy meghasad a kőfal. Rúg egyet végül Földneheze is, hogy az egész kőfal összeomlik.

Kiszabadulnak a kőfal közül a jó kutyák! Világonátlátó lép egyet, s éppen a fánál áll meg, amelyre a királyfi mászott volt. Ugrik egyet Mindenttudó, s éppen a másik nyakába szökött. Megragadja Földneheze a medvét, s úgy vágja a földhöz, hogy hetvenhetedik csontporcikája is hetvenhét felé szakadt.

Erre a királyfi már nem akart a boszorkánnyal egy födél alatt élni, ha százszor is a felesége anyja az. Elindulnak hazafelé a királyfiú édesanyjához. A nagy havasokban visszaadták a kutyákat az öreg embereknek, s ők elérkeztek szerencsésen az özvegykirálynéhoz. Összevissza csókolta őket a királyné, s csaptak ott is nagy lakodalmat. Talán még most is járják a csűrdöngölőt.

Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Porcelán monogram
Kérdezném,ki tudna választ,milyen jelzés van a porcelánon,mit érhet?
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Tudja valaki milyen érme ez?
Mennyit érhet?
Ki ismeri a kép festojet?
Mennyit érhet a bonz plakettem
Ki lehet a festő?
Mennyit érhet ez az ital?
Kinek a szignója lehet?
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Porcelán monogram
Kérdezném,ki tudna választ,milyen jelzés van a porcelánon,mit érhet?
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Tudja valaki milyen érme ez?
Mennyit érhet?
Ki ismeri a kép festojet?
Mennyit érhet a bonz plakettem
Ki lehet a festő?
Mennyit érhet ez az ital?
Kinek a szignója lehet?
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© 2017 Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei