Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!
Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy
RSS feliratkozás: Festmény Festmény
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy
RSS feliratkozás: Óra Óra
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia
RSS feliratkozás: Szobor Szobor
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak
Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat
RSS feliratkozás: Sport Sport
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv
RSS feliratkozás: Történelem Történelem
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv
Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
 
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - A fazékfedő

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
A fazékfedő

Gyűjtötte: Benedek Elek

Volt egyszer egy király s annak három fia. Szép szál legény volt mind a három, már meg is házasodhattak volna, de az apjuk hiába beszélt nekik, hogy így s úgy, asszony kell a házhoz: nem volt kedvük a házasságra, mert nem találtak az országban szívük szerint való feleséget.

Azt mondta a király:

- Már bizony, ha nem találtok, menjetek idegen országba, s keressetek magatokhoz valót.

Elindultak a királyfik, s addig mentek, mendegéltek, míg idegen országba nem értek. Egyszer, ahogy rájuk esteledett, betértek egy kicsi házba, hogy ott megháljanak. Egy öregasszony szundikált a kuckóban, de olyan öreg, hogy az orra a földet verte. Köszönnek illendőképpen:


Adjon isten jó estét, öreganyó!


Adjon isten – fogadja az öregasszony -, hát ti mi jóban jártok, fiaim?

Mondják a fiúk, hogy miben járnak.

- Hm, hm – hümgetett az öregasszony -, csak vacsoráljatok s feküdjetek le, reggelig majd gondolok valamit.

Nagy hirtelen tüzet rakott, s olyan vacsorát csinált a fiúknak, hogy nem győzték törölgetni a szájukat. Aztán lefeküdtek, s aludtak, mint a bunda.

Reggel, amikor indulóban voltak, s megköszönték szépen a vacsorát s szállást, mondja az öregasszony:

- No, édes fiaim, nesztek, adok három piros almát, még hasznát vehetitek. De jól megjegyezzétek, hogy csak olyan helyen vágjátok fel, ahol víz van, máskülönben erősen megbánjátok.

Megköszönték a fiúk a vénasszony szívességét, szépen elbúcsúztak, s mentek tovább isten hírével. Hét nap s hét éjjel folyton-folyvást mente, de egyik sem nyúlt az almájához, pedig hej, de jó lett volna! Hanem mikor a hetedik éjjel letelepedtek egy fa alá, a legidősebb elévette az almáját, nézte, nézegette, forgatta a tenyerében, s addig nézte, forgatta, hogy erősen megkívánta. Gondolta magában ő bizony kettévágja, akármi következzék utána. Elévette fehérvári bicskáját, s nyissz! kettéhasította az almát.

Hát, uram, teremtőm! – egy olyan gyönyörűséges szép lány pattant ki az alma beléből, hogy a napra lehetett nézni, de arra nem. De ahogy kipattant a leány, az volt az első szava: ”vizet, vizet, mert mindjárt meghalok!”

No hiszen, szaladt a legény esze nélkül a víz után! De szaladhatott, egy cseppedős csepp vizet sem talált, s mire nagy lelkendezve visszaszaladt a fa alá, a szépséges szép leány meghalt. Búsult a királyfi, majd fölvetette a nagy erős búbánat, de már búsulhatott, sírhatott: a szép leány föl nem ébredett.

Eltemették a leányt a fa alá, s mentek tovább nagy búsan. Este megint egy nagy fa alá heveredtek, s most a középső fiú vette elő az almáját. Úgy tetszett neki, hogy a fától nem messze egy tó van, gondolta magában: na, felvághatja az almáját bátran, nem jár úgy, mint a bátyja.

Föl is vágta egyszerre, s hát ebből is egy szépséges szép leány pattant ki, szebb az elsőnél is.


Vizet, vizet, mert mindjárt meghalok! – kiáltott ez is.

Szaladt a királyfi a tó felé, de mintha az is szaladt volna előtte, mind messzebb, messzebb látszott, s hát biza nem is tó volt az, hanem délibáb!

Mire visszaszaladt a fa alá, az a leány is meghalt.

Eltemették keserves sírással a leányt, s a két idősebb fiú búsan megfordult. Azt mondták az öccsüknek: “Te csak menj, mi visszafordulunk a hazánkba, s meg sem házasodunk.”

Elváltak a fiúk, a két idősebb ment hazafelé, a legifjabb pedig tovább, toronyirányba.

Addig ment, mendegélt, míg egy városnak a határába nem ért. Ott egy fának a tövében kutat talált, s leült a kút mellé. Gondolta: itt már fölvághatja az almáját, ha ebből is leány pattan ki, megitathatja.

Vette bicskáját, s kettéhasította az almát a kellős közepén. Bezzeg, hogy kipattant ebből is egy szép leány – de milyen szép! – mint az égen ragyogó csillag, még annál is szebb, és ennek is az volt az első szava: “Vizet, vizet, mert mindjárt meghalok!”

Kétszer sem mondotta ezt a királyfi, pörge kalapjának a karimáját telemerítette, és megitatta a leányt. Most még szebb volt, ezerszerte szebb!

- Hallod-e te szép leány – mondotta a királyfi -, én most bemegyek a városba, s hozok onnét drága aranyos ruhát tenéked, várj reám addig.


Jól van – mondotta a leány -, de ültess fel elébb a fára, nehogy valaki meglásson, míg odajársz.

A királyfi szép gyöngén megfogta a leányt, fölültette a fára, sűrű leveles ágak közé: no, itt ugyan senki meg nem látja!

Aztán bement a városba. Egyszerre csak egy cigányasszony jő a kúthoz, fölébe hajlik, hogy igyék belőle, s hát mit lát a kútban! Egy gyönyörűséges szép leány arcot.


Ne, te, ne!- mondja a cigányasszony. - De megszépültem!

Az ám, nem sokáig tartott az öröme, mert ahogy fölkelt a kút mellől, megpillantotta a leányt a fán.


Mit csinálsz azon a fán, te leány? – kérdezte a cigányasszony.

A szép leány elmondott mindent, úgy ahogy történt.

- Jaj de szép vagy- hízelkedett a cigányasszony -, gyere le a fáról, hadd lássam közelről a gyönyörűséges arcodat.

A szép leány azt mondta, hogy nem mehet le, mert megharagudnék rá a királyfi; ha közelről akarja látni, másszék fel a fára.

- Megyek, megyek, te gyöngyvirág – mondta a cigányasszony, s mint a macska, olyan hirtelen fölmászott a fára.

Ott ölelgette, csókolgatta a leányt, s egyszerre –puff! beletaszította a kútba.

Jön vissza a királyfi a drága aranyos ruhával, de csak hogy sóbálvánnyá nem változik, amikor meglátja a cigányasszonyt.

- Csudálkozol, ugye – mondta a királyfinak -, hogy úgy megfeketedtem! Ne búsulj emiatt, megszépülök ismét, csak vígy haza.

Elszontyolodott a királyfi, de mit csináljon? Hátha csakugyan ismét megszépül? Levette a fáról a cigányasszonyt, felöltöztette az aranyos ruhába. Aközben látja a cigányasszony, hogy a kútban egy aranyhal úszkál. Mindjárt gondolta, hogy ez nem lehet más, mint a szép leány, kapkodott is utána, hogy kifogja, de az aranyhal mindig kisiklott a keze közül.

Na, hazamentek, összeesküdtek, s a királyfinak lassan mintha meg is jött volna a kedve, mert a cigányasszony sem volt olyan rettenetesen csúnya a szép drága köntösökben. De a cigányasszony csak nem tudott nyugodni amiatt az aranyhalacska miatt. Attól félt, hogy egyszer mégiscsak visszaváltozik leánnyá, s vége az ő életének, ha kitudódik a hitványsága. Betegnek tettette magát, s azt kívánta az urától, hogy fogassa ki az aranyhalacskát, mert meghal, ha annak a májából nem eszik.

A király még aznap hívatta az udvari halászt, megmagyarázta, hogy hol, merre van az a kút, amelyikben a királyné aranyhalat látott, s megparancsolta, hogy fogja ki.

Egy nap, két nap ahogy elmúlt, jött a halász az aranyhallal, kivették a máját, megsütötték, s a királyné megette. De amint a halat tisztították, egy halpénz ott maradt az udvarban, s másnap reggelre egy szép fa nevekedett a helyén.

Csudálkozott a királyné, de még a nép is, hogy ilyen hirtelen fa nőtt az udvaron.

- Bizonyosan az a szép leány lesz – gondolta magában, s megint nem volt nyugta, míg a király a fát is ki nem vágatta.

Elégették a fának minden ága-bogát, de egy szép darab forgácsot mégis hazavitt az egyik favágó ember, s otthon a felesége fazékfödőnek használta.

Egyszer az asszony elmegy hazulról jókor reggel, hogy még a szobát sem seperhette ki. Megy haza este, s hát a szoba szépen ki van seperve!

Nem tudta elgondolni, hogy ugyan miféle csudalélek járhatott itt. Elmegy másnap reggel, hazamegy este, s hát a szoba megint ki van seperve, az asztal megterítve, vacsora elkészítve.

Majd felvetette a csudálkozás az asszonyt is, az urát is. Harmadnap reggel az asszony úgy tett, mintha elmenne, de megállott az ajtó előtt, s bekukucskált a kulcslyukon.

Hej, mit látnak szemei! A fazékról csak legurul a fedő, gurul, gurul a földön, s egyszerre csak leánnyá változik! Aztán csak fogja a leány a seprűt, kisepri a szobát, s mikor mindent szépen rendbe rakott, főzéshez látott.

Bemegy a szegény asszony, megfogja hirtelen a leányt, s kérdi: hát te ki vagy, mi vagy, hogy kerültél ide?

Elmondja a leány, hogy mi történt vele. Nosza, szaladt a szegény asszony a királyhoz, s jelenti, hogy mit látott, hallott.

De futott a király is nagy lelkendezéssel a szegény asszony házához. Hát csakugyan, ott volt az a szépséges szép leány, aki a piros almából pattant ki. Hozatott neki egyszeribe szép aranyos ruhát, hatlovas hintót. Felöltöztette, a hintóba beültette, s úgy vitte a palotába. Már messziről kiabált a cigányasszonynak: “Bújj ki a házamból, boszorkány!”

Hiszen nem kellett kétszer mondani: futott esze nélkül, mikor meglátta a szép leányt, meg sem állott a világ végéig.

A királyfi még aznap összeesküdött a szép leánnyal. Lakodalom után dióhéjba kerekedtek, a Dunán leereszkedtek.

Holnap legyenek a ti vendégeitek.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Ki készitette?
Ki készitette ?
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Mennyit érhet?
Gobelin
Kié lehet ez a rézkarc?
Zsolnay minták és jelzései
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrissebb Fontos Kérdések:
További fontos kérdések >>
Legfrissebb fórum témáink:
Ki készitette?
Ki készitette ?
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Mennyit érhet?
Gobelin
Kié lehet ez a rézkarc?
Zsolnay minták és jelzései
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

Antikrégiség.hu QR kódja KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei