Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!
Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy
RSS feliratkozás: Festmény Festmény
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy
RSS feliratkozás: Óra Óra
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia
RSS feliratkozás: Szobor Szobor
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak
Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat
RSS feliratkozás: Sport Sport
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv
RSS feliratkozás: Történelem Történelem
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv
Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
 
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - A bujdosó herceg

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
A BUJDOSÓ HERCEG

Gyűjtötte: Benedek Elek

Szent Istvánnak, a magyarok első királyának volt az öccse a bujdosó herceg, Béla, s ámbátor a király kedvelte a vitéz herceget, mégsem volt maradása a magyar hazában, idegen földre kellett bujdosnia.

Akkor történt ez, mikor István királynak egyetlen fia, Imre, meghalt. Mindjárt összesúgtak-búgtak az udvarbeli népek, akik többnyire németek valának - mivelhogy német volt a királyné -, s gonosz praktikával azon mesterkedtek, hogy ne a király, hanem a királyné atyafiságából való herceg legyen a király István halála után. Hiszen ha csak ebben mesterkedtek volna! Gyilkost béreltek, hogy ölje meg a szent életű királyt. S éjjel, midőn aludott a király, csakugyan be is lopódzott a gyilkos a szobába. Lábujjhegyen lépett a király ágyához, s felemelte tőrét. Aztán nézte, sokáig nézte az alvó királyt. S amint nézte, egyszerre csak remegni kezdett a keze: kihullott belőle a tőr.

István király fölriadt a hangos koppanásra. S ím, ott térdelt előtte a bűnbánó gyilkos.

- Kelj fel és távozz - mondá a király szelíden. - Isten bocsássa meg bűnödet!

Mikor az udvarbeliek megtudták, hogy mi történt: fordítottak egyet a dolgon, s ismét összesúgtak-búgtak. Szájról szájra adták, hogy a király atyafisága bérelte fel a gyilkost. Vazul, a Mihály fia meg Endre, Béla és Levente, a Kopasz László fiai.

Hamis beszédekkel elámították az öreg királyt, s aztán nem is kérdezték többet, a királyné parancsára Vazult börtönbe vetették, s ez még nem volt elég: ólmot öntöttek a fülébe, a szemét pedig kivették, hogy sohase lássa többet Isten szép világát. Bizonyosan így tettek volna a Kopasz László fiaival is, ha István király észre nem veszi az ördögi praktikát.* De azt is látta, hogy az ő véréből való véreinek nincs itt maradása, mondta hát nekik:

- Menjetek, fussatok idegen földre! Itt a fűszál is felállott ellenetek. Várjátok idegen földön az idők javulását. Ne féljetek, veletek lesz az Isten, visszakerültök ti még a magyar földre!

Sírt az öreg király, könnybe borult szemmel búcsúzott a három magyar herceg, s éjnek idején, hogy ne lássa, ne tudja senki, hová, merre mennek, elindultak az idegen földre.

Mentek, mendegéltek erdőkön, pusztaságokon át, úttalan utakon, mígnem egyszer, Lengyelországba értek, ottan is a lengyel király városába. Hiszen éppen jókor értek oda: különös nagy becsűje volt ott akkor a talpig vitéz embereknek, mert a pomeránok* királya háborút üzent a lengyel királynak, s el is lepte volt már az országot rettentő nagy sereggel. Hanem mit gondolt, mit nem a pomeránok vezére, mikor szemben állott egymással a két sereg, azt mondta a lengyel királynak:

- Hallod-e, lengyel király, állj ki velem bajvívásra, vagy álljon ki valamelyik fiad! Mert az nem igazság, hogy a katonáink egymást öljék, pusztítsák, piros vérükkel a földedet áztassák.

Öreg ember volt a lengyel király, a fiai meg növendék legényecskék, gyengék a kardforgatásra, a pomeránok vezére pedig nagy, erős ember, igazi óriás.

Mondta a király:

- Jól mondtad, pomeránok vezére, nem igazságos, hogy a mi katonáink egymást öljék, pusztítsák, piros vérükkel a földemet áztassák. De az sem volna igazság, hogy én öreg ember létemre kiállják veled bajvívásra. De meg az sem, hogy a fiaim álljanak ki, hiszen még növendék legényecskék.

- Hát akkor álljon ki valamelyik vitézed! Hadd lám, akad-e köztük egy, aki velem ki merjen állani!

Visszafordult a lengyel király az ő vitézeihez, s kérdezte fennszóval, nemegyszer, háromszor: melyik áll ki a pomerán vezérrel? Királyi szavamra mondom, s meg sem is másolom, annak adom egyetlen leányomat, aki a pomerán óriást legyőzi. Összenéztek a lengyel vitézek, egymást lökdöstek, biztatták, de egy sem mert kiállani az óriással.

Ott voltak a magyar hercegek is a seregben, de ők senkinek meg nem mondták, hogy hercegek, csak annyit mondtak, hogy magyar vitézek. A király sem tudta, hogy kik s mik ők. És ím, egyszerre csak előlépett Béla, s mondta a királynak:

- Felséges királyom, egy életem, egy halálom, én kiállok bajvívásra a pomerán óriással.

- Bizony, ha kiállasz s legyőzöd, akárki fia légy te, tied a leányom!

Fölpattan a lovára Béla herceg, fölpattan a pomerán óriás is, szembeugratnak, aztán összecsapnak kegyetlenül, hogy szikrát vetett a kardjuk. Az első csapás után egy-két lépést visszahőkölnek mind a ketten, s még kegyetlenebbül összecsapnak, de erre a csapásra le is fordult a pomerán óriás a lováról, úgy ledöndült a földre, hogy nagyot nyekkent belé.

De abban a szempillantásban talpra szökött az óriás, s a földről támadta meg Bélát.

- Maradj csak a lovadon - mondta nagy hetykén -, mindjárt lefordítlak én onnét!

Visszavágott Béla:

- Nem maradok a lovamon! Ha te földön maradsz, én is leszállok: ez az igazság.

S ahogy azt mondta, le is ugrott a lováról. Sokkal hosszabb volt az óriás kardja, de Béla herceg kifogott rajta: hirtelen ugrással az óriás mellett termett, s kardjára szúrta az óriást.

Hej, volt öröm a lengyel seregben! Közrefogták Béla herceget, vállukra emelték s úgy éltették a magyar vitézt. De még jobban örült a lengyel király. Azt mondta Bélának:

- Amit ígértem, meg sem is másolom. Bárki fia légy, tied a leányom, s neked adom a pomerán országot is!

De még csak akkor volt igazi nagy az öröme a lengyel királynak, amikor megtudta, hogy királyi vérből eredett a magyar vitéz is.

Telt-múlt az idő, a magyarok közben elkergették a királyukat, a német Pétert, s mikor visszajött német segítséggel, meg is ölték. Akkor aztán eszükbe jutott a Kopasz László három fia, s követeket küldöttek értök: jöjjenek haza.

Endre haza is jött az egyik öccsével, de Béla ott maradt a pomerán országban. Meg is koronázták Endrét a magyarok, de a németek nem tudták elfelejteni, hogy Pétert a magyarok megölték, s a német császár akkora sereggel jött be Magyarországra, hogy a fele is elég lett volna, mert sok volt a német, kevés, nagyon kevés a magyar.

Öreg ember volt már Endre király, gyermeke nem volt, gondolta magában: hazahívatja Bélát a pomerán földről, ő majd kiveri a németet az országból. Azt üzente Bélának, hogy csak jöjjön, hagyja ott azt a hitvány pomerán országot, neki úgysincs fia, halála után legyen ő a magyarok királya, s még életében kezére adja az ország harmadát.

Béla a szép ígéretre haza is jött, ki is verte az országból a németet kétszer egymás után. De nem is próbált többet szerencsét a német császár, sőt inkább Endrének adta a leányát, s megesküdött, hogy többet az országot meg nem támadja.

Örültek a magyarok, hogy visszakerült Béla, s még inkább annak, hogy ez a világhírű vitéz ember lesz a királyuk. Hanem egyszerre csak nagy fordulás esett: Endre királyt fiúval áldotta meg az Isten.

Hej, örült is, búsult is Endre király. Most már mit csináljon?! Az öccsének ígérte a koronát, de most már ez Salamont illeti meg, az ő fiát. Attól félt, hogy ha meghal, Béla lesz a király, nem Salamon. Több rendben megkérdezte Bélát, hogy számon kéri-e tőle most is az ígéretet, s ámbátor Béla mindig azt felelte, hogy nem kell neki a korona, elég nagy úr ő anélkül is, attól tartott, hogy csak halálát várja, s a kis Salamon helyett magát koronáztatja meg. Mit gondolt, mit nem a király, ő bizony még életében átadta a fiának a királyságot. De hiába adta át, mégsem volt nyugodalma. Meg akart világosodni afelől, hogy Bélának csakugyan vágyik-e a szíve a koronára, vagy sem. Üzent az öccsének, hogy jöjjön a királyi palotába, s aközben a szoba földjére szőnyeget terítettek, a szőnyegre letette a koronát s mellé egy kardot.

Jön Béla a palotába, s ámul-bámul, látván a koronát s mellette a kardot.

- No, öcsém - mondotta a király -, én a fiamat megkoronáztattam, de bánt a lelkiismeret, mert tenéked ígértem volt a koronát. Íme, válassz! Ha a koronát választod, ám legyen a tied; ha a kardot választod, akkor ezentúl is tied az ország harmadrésze!

Egy szempillantás nem sok, addig sem habozott Béla: lehajolt, s fölvette a kardot.

Azt mondta a bátyjának:

- Sohasem vágyódtam a koronára, bátyám. Tőlem bátran viselheti a fiad. Elég nekem a kard!

Azzal Béla kiment, de kifelé mentében megállította egy hűséges embere. Azt mondta:

- Köszönd az Istenednek, hogy a kardot választod, Béla herceg, mert ha a koronát választod, megöletett volna a bátyád.

Hej, szörnyű haragra gerjedett Béla! Hát ez a jutalma a hűséges testvéri szeretetnek?! Még aznap indult, s ment Lengyelországba az apósához, segedelmet kért tőle, aztán hazajött rettentő nagy sereggel, megverte a bátyja seregét, s minthogy Endre is elesett a csatában, ő lett a magyarok királya.

Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Ki készitette?
Ki készitette ?
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Mennyit érhet?
Gobelin
Kié lehet ez a rézkarc?
Zsolnay minták és jelzései
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrissebb Fontos Kérdések:
További fontos kérdések >>
Legfrissebb fórum témáink:
Ki készitette?
Ki készitette ?
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Mennyit érhet?
Gobelin
Kié lehet ez a rézkarc?
Zsolnay minták és jelzései
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

Antikrégiség.hu QR kódja KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei