Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövessen az Antikrégiség.hu Piacteret a Facebookon
Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy
RSS feliratkozás: Festmény Festmény
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy
RSS feliratkozás: Óra Óra
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia
RSS feliratkozás: Szobor Szobor
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak
Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat
RSS feliratkozás: Sport Sport
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv
RSS feliratkozás: Történelem Történelem
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv
Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
 
Hirdetések
 Antikkönyv.hu
Antikrégiség.hu Akadémia
ANTIKRÉGISÉG.HU AKADÉMIA: hasznos tudnivalók, információk, tanácsok műgyűjtőknek és régiség, mûvészet iránt érdeklõdõk számára.
Az Antikrégiség.hu Akadémia azzal a szándékkal jött létre, hogy hasznos tudnivalókat, információkat közvetítsen a kezdõ mûgyûjtõknek és a régiség, mûvészet iránt érdeklõdõ szélesebb közönség számára is.

Antikrégiség.hu Akadémia főbb témái:

Hasznos tudnivalók a bélyeg adás-vételhez
Hasznos információk a numizmatikáról
Hasznos segédanyag a képeslapokról
Magyar Bibliakiadások listája 1466-1900
Magyar Rézmetszők listája névjegyzéke

Hasznos tudnivalók érmékről, bankjegyekről, numizmatikáról

A magyar papírpénz tartásfokai:


Vadonatúj (UNC): Forgalomban sohasem volt, gyűrődés, összehajtás, szennyeződés, szakadás és hiányosság nélküli pénzdarab, ahogy a nyomdából kikerül

Kiválóan szép (aUNC): Alig észrevehető gyűrődéssel jellegzetes újszerűségét elvesztett, gyakorlatilag forgalomban sohasem volt, összehajtás, szennyezodés, szakadás és hiányosság nélküli pénzdarab

Nagyon szép (EF): Esetleg észrevehetően gyűrött, legfeljebb két helyen összehajtott, szennyeződés, szakadás és hiányosság nélküli pénzdarab

Szép (VF): Ez esetleg észrevehetően gyűrött, több, mint két helyen összehajtott, a szennyeződés csekély jeleit mutató, de szakadás és hiányosság nélküli pénzdarab

Nagyon jó (F): A forgalom fokozottabb jeleit mutató, erősebben gyűrött és szennyezett, de szakadás és hiányosság nélküli pénzdarab

Jó (VG): Jó az a hiányosság nélküli, erősebben gyűrött és szennyezett pénzdarab, amelyen legfeljebb négy (4) centiméteres szakadás van

Közepes (G): Az a hiányosság nélküli, erősebben gyűrött és szennyezett pénzdarab,amely legfeljebb keresztben vagy hosszában van átszakadva

Elfogatható (P): Az a pénzdarab, amelynek felülnyomat nélküli alapnyomatában vagy szegélyéből legfeljebb egynegyede (1/4) hiányzik

 

A magyar pénzverés rövid történeti

Árpád-házi királyok

A magyar pénzverés kezdetét I. István király uralkodásától számíthatjuk. Bajor mintára történt a verés: a 408 grammos fontból 510 obulus (féldénár) került ki. Több kérdés még tisztázásra vár, így például az, hogy melyik verdét jelenti a REGIA CIVITAS felirat? Székesfehérvárt vagy Esztergomot? Vagy az, hogy ki verette a nagyharsányi leletben előkerült LANCEA REGIS feliratú pénzeket? Szent István vagy Péter? Megjelennek a sziglák, ezek az apró kis jelek a pénzeken, amelyek a pénzveréssél kapcsolatos ellenőrzőjegyek szerepét töltötték be. I. András pénzein már megfigyelhetők. A király arcképét - sematikus királyfejként - Salamon pénzein látjuk először. I. László a dénárverésben pénzlábváltozást rendelt el. Az új pénzláb szerint 1 font = 470 dénár, azaz javult a pénz minősége. A XII. században "összezsugorodnak" a pénzek: átmérőjük egyre csökken, s II. Géza pénzei a világ legkisebb érméi közé tartoznak. III. Béla brakteátákat (egylapú vereteket) készíttetett. Az ő pénzein találjuk először a kettős keresztet a címerben. III. Béla korából valók a bizánci típusú és kufikus írásra emlékeztető feliratú rézpénzek , az Árpád-ház egyetlen rézpénzfajtája. A pénzláb eddigi alapjául szolgáló fontot a magyar márka váltja fel. Súlya 233,3533 g. A XIII-XIV. században friesachi dénárok áramlottak be az országba. A magyar veretek is kezdték bizonyos mértékig ezeket a dénárokat utánozni. II. Endre a saját pénzeit is friesachiaknak nevezte. IV. Béla és utódai alatt a pénzeken díszítőelemként megjelent a liliom . Az országot a bécsi fillérek tömege árasztotta el. IV. László nem veretett obulusokat. Az ő idejében a magyar márka helyére a budai márka lépett. Ennek súlya 245,5378 g. III. Endre pénzein az oroszlán képe a velencei Szent Márk-székesegyház oroszlánját jelképezi. Az Árpád-házi pénzverés csak dénárokat és az ezek felét jelentő obulusokat készített. A kor pénzeinek sokféleségét a kötelező évi pénzcsere s az ezzel járó új veretek kibocsátásának sokfélesége adja.

Károly Róberttől 1526-ig

A pénzverés nagy reformja Károly Róbert 1323. január 1-i rendeletével kezdődött meg. Elrendelte az ún. királyi báni dénárok verését, nyolcadrészig égetett ezüstből. 1325-ben kezdték meg firenzei mintára az aranyforintok verését. Az első magyar aranyforint színsúlya 3,52 g volt. 1329-ben cseh mintára ezüstgarasokat veretett Károly Róbert, mert a gyakorlatban kettős valuta volt érvényben. Az akkori pénzláb a következő volt: 1 márka hatodrészig égetett ezüst = 12 garas; 1 aranyforint = 16 garas. Egy márka 666 ezrelékes finomságú - kb.10 latos - ezüstből 560 dénárt vertek, amelyeken a király képét és címerét ábrázolták.1338-tól visszatértek az aranyvalutára, és állandó értékű királyi pénzt (moneta regis) vertek harmadrészig égetett ezüstből. Ekkor a pénzláb: 1 márka = 480 dénár = 960 obulus. Nagy Lajos 1343-ban új pénzt veretett, de később visszatért az állandó foralmi pénz használatához. Aranypénzein Szent László alakja jelent meg, és ezzel kialakult a magyar aranyak jellegzetes típusa. A dénárokon szerecsenfej képe jelzi a kamarabérlő - Szerecsen Jakab - nevét (ún. "beszélő címer"). A garasok verése ezután egészen Mátyás koráig szünetelt. Mária királynő koronás dénárokat veretett, Zsigmond pénzein megjelent a négyelt címer. Bevezette a kvarting vagy vierling (fitying) nevű kispénzt, amelyból 4000 db tett ki 1 budai márkányi 2 latos ezüstöt (kb.125 ezrelék finomság). Az aranyforint pénzlába változatlan maradt, de az ezüstnél gyakran tapasztalhatók ingadozások. I. Ulászló korában 1 márka súlyban csak kb. negyedrésznyi volt az ezüst, a többi réz. V. László elrendelte, hogy 1 márka ezüstöt 1 márka rézzel elegyítsenek, és ebböl az ötvözetből 1300 dénárt veretett. Ö veretett első ízben többszörös súlyban aranyforintokat. Mátyás ezüstpénzei 1467-ig szintén csak negyedrész ezüstöt tartalmaztak; ekkor rendelte el hogy az ezüstpénzeket a Zsigmond-féle ezüstök mintájára kell verni. Madonnás típusú dénárait Mária Teréziáig verették uralkodóink, s hasonlóképpen garasainak típusa is megmaradt a Habsburgok trónra jutásáig. A pénzek köriratának betűtípusa is változott: elhagyták a korábbi "barátírást" és reneszánsz formára tértek át. A dénárok pénzlába 1464 óta: 1 márka 8 latos (500 ezrelékes finomságú) ezüstből 416 darab dénárt vertek. II. Ulászló uralkodása idején jelentek meg az első tallér formájú nagy ezüstpénzek, a guldinerek , de inkább csak kísérleti jelleggel (1499). II. Lajos bevezette a nova monetát; 1 márka 4 latos ezüstból (250 ezrelék finomságú) 500 darabot vertek. A nova moneta nem lett népszerű; rosszabb anyaga miatt kényszerárfolyamon kellett tartani. Ezért 1525 nyarán megint a régi pénzláb szerint kezdtek dénárokat veretni.

1526-tól a Habsburgokig

A mohácsi csatavesztés után 1540-ig két királya volt Magyarországnak; Zápolya János és I. Ferdinánd egyidejűleg veretett pénzt. A XVI. századot a pénzhamisítás nagyarányú elterjedése jellemzi. Mielőtt továbbmennénk, beszélnünk kell röviden a szlavón dénárokról. Szlavóniát mindig magyar királyi herceg (dux) kormányozta, és a pénzverés is az ő nevével történt. II. Endre szlavóniai hercegsége idejében kezdődik, és az ekkori szlavón vereteket a királyi pénzektől két szembenéző koronás fej, felettük félhold és csillag, valamint a tipológia különbözteti meg. 1196-1255 között 38 alkalommal bocsátottak ki báni pénzt. A pénzláb 1211 elótt = 1 márka = 200 dénár;1211 után 1 márka = 400 dénár. A XIII. században a báni kamara jövedelme, amely eddig a királyé volt, később a báné lett. A pénzverde Zágrábban működött. A pénzverés alapja a magyar márka volt ( = 233,353 g), célja pedig a friesachi pénzek kiszorítása a forgalomból. A báni dénárok jobb ezüstből készültek mint a királyi pénzek. A forgalomban 1 báni dénár 2 királyi dénárt ért. A pénzláb IV. Béla és V. István alatt: 1 márka ezüst = 240 dénár; IV. László idejében 1 márka (875 ezrelék finomságú) ezüst = 280 dénár. Nagy Lajos idejében ismét könnyebb pénzlábat vezettek be. A báni pénzverés megszűnése Mária királynő idejére tehető, minden valószínűség szerint 1384-re, amikor a királynő elrendelte, hogy a zágrábi verdében királyi pénzeket kell verni. A szlavón dénárok éremképe lényegében végig azonos maradt. Az előlapon két csillag között szaladó menyét képe, a hátlapon kettős kereszt, alsó részén két szembenéző koronás férfifej, felsó részén csillag és félhold. A kettős kereszt alsó ágán a pénzverető hercegek, bánok illetve a pénzverdék jegyei láthatók.

Habsburg elnyomás kora

Magyarország pénztörténete a Habsburgok korával folytatódik. A Habsburg-uralom alá került ország pénzverését 1548 után az alsó-ausztriai kamara ellenőrizte. Az aranyforintokat a régi finomságban verték: 1 márka 23 karát 9 gren finomságú (990 ezrelékes) aranyból 69 darabot. A dénárok pénzlába: 1 márka 8 latos (500 ezrelék finomságú) ezüstből 436 darabot vertek. A tallérverés 1553-ban indult meg, pénzlába 1552-1581 között: 1 budai márka (894,5 ezrelék finomságú) ezüstből 8 8/17 darab tallért vertek, amelyeknek nyers súlya 28,820 g, színsúlya 25,780 g volt. Ritkák az első, ún. "angyalos" tallérok, valamint a 60 kr-os pénzláb szerint vert tallérok is. Készült fél- és negyedtallér is, valamint 8 és 4 dénáros garas és obulus. A dénárok finomsága állandó csökkenést mutat. A garas értéke 1625-től 5 dénár lett. Az osztrák tartományi veretektől való megkülönböztetés a magyar pénzeken: a magyar címer, a Patrona Hungariae képe és a verdejegyek (K-B, N-B stb.) voltak. II. Rudolf híres éremvésnökének, Abondiónak verőtöveivel igen szép tallérok készültek. II. és III. Ferdinánd uralkodása alatt gyakori volt a többszörös tallérok verése is. A pénzek többsége a körmöcbányai verdében készült, de működtek a nagybányai, pozsonyi és a kassai verdék is. A tallérokat a birodalmi pénzláb szerint, az aranyforintokat és a dénárokat a régi magyar pénzrendszer folytatásaként verték. III. Ferdinánd 9 dénár értékű garasokat veretett; 1659-ben jelent meg a 15, majd a 6 krajcáros. 1695 után találkozunk a poltúrával, 3 dénár értékben. 1695-1705 között verték a duariusokat, 2 dénár értékben, mint különleges magyar pénzt. A dénárok finomsága 3 latra (187 ezrelékes finomság) csökkent, Mária Terézia veretett utoljára dénárokat: ezüstdénárt 1760-ban, rézdénárt 1766-ban. 1702-1711 között II. Rákóczi Ferenc veretett pénzt a kuruc felkelés számára Erdélyben és az elfoglalt felvidéki bányavárosokban. Készíttetett aranyakat, ezüst forintosokat (fél tallér), 20 és 10 poltúrás, valamint poltúrás rézpénzt. Ezüstveretek is készültek az utóbbi névértékekből. A rézpénzeket később Máriás ellenjegyekkel (kontramárkával) látták el. A budai márka használata 1727-ben megszűnt, helyét a bécsi márka foglalta el; 1 bécsi márka = 280,796 g. A 30 krajcárosok - azaz negyed tallér - verése 1739-ben kezdődött. Ausztria és Bajorország 1753. szeptember 21-én pénzverési egyezményt (Münzkonvention) kötött, amely 1754-ben lépett életbe, s ezután a magyar pénzeket is a 24 forintos konvenciós pénzláb szerint verték. Az egyezmény - rövid megszakítással - 1857-ig volt érvényben. Megjelentek a 17 és 6 krajcáros billon pénzek is. A leggyakoribb ezüst váltópénz a 20 krajcáros volt. Az 1 és 1 /2 krajcáros rézpénzek veretését az 1760. október 27-i császári pátens rendelte el. 1786-ban megszüntették a 990 ezrelékes finomságú magyar aranyforintok verését Körmöcbányán: helyettük 23 karát 8 gren finomságú aranyból császári aranyakat kezdtek verni. 1 forínt = 24 krajcár értékű bécsi valuta lépett életbe 1802-ben, és csak 1816-ban tértek vissza a konvenciós pénzlábra (1 forint = 60 krajcár). 1795. április 20-án rendelték el a 12 és 6 krajcáros rézpénzek verését, és 1816-ig a rézpénzek különböző fajai voltak forgalomban. 1816-ban új, negyed-, fél- és egykrajcáros rézpénzeket vertek. Ezek 1852-ig maradtak forgalomban. 1856-ban Bécsben pénzügyi kongresszust tartottak. A tárgyalások eredményeként 1875-től kezdődően az ún. "Vereinsmünze"-ket (tallérokat) verték, ezüst és réz váltópénzekkel együtt. Aranypénzt csak kereskedelmi pénz céljára vertek (ún. "aranykorona"). Az 1867. évi XVI. tc. szerint a magyar pénz egyenlő az osztrákkal, de a magyar verdékben az 1868. évi VII. tc. értelmében a dukátokat 986,5 ezrelékes finomságú aranyból verték. Az 1870. március 9-i törvény szerint megkezdték új, 8 forint = 20 frank és 4 forint = 10 frank névértékű aranypénzek verését. 1892. augusztus 2-án áttértek az aranyvalutára; 1 kg arany = 3280 korona; 1 korona = 100 fillér; 1 és 2 filléres bronz-, 10 és 20 filléres nikkel, 1, 2 és 5 koronás ezüst-, 10, 20 és 100 koronás aranypénzeket vertek, és ezek voltak forgalomban. Az első világháborúban - mivel a bronzra és a nikkelre a hadiiparnak volt szüksége - acél 2, 10 és 20 filléresek készültek Körmöcbányán.

1918-tól a forintig

1918. október 28-30-án a kormány utasítására a körmöcbányai pénzverde gépeinek és berendezésének egy részét leszerelték és Budapestre szállították, majd a Soroksári úton levő dohányraktárban helyezték el. Eigner János nyugdíjas pénzverdei dolgozó, aki 92 éves korában, 1977-ben hunyt el, visszaemlékezéseiben így idézte fel az 1919-es év pénzveréssel kapcsolatos eseményeit: A Tanácsköztársaság elhatározta fém váltópénzek veretését, és ezzel a munkával Eigner Jánost bízták meg. Behívatták őt a Nemzeti Bankba, ahol Kun Béla és Lengyel Gyula ismertették vele a feladatokat. Ezen a tárgyaláson a pénzverő gépek felállításáról és üzembehelyezéséről volt szó. A gépeket a Soroksári útról átszállították a csepeli Weiss Manfréd gyárba. A Vasműben, illetve a Fémmű egyik üzemi épületében 1919. április 3-án kezdték meg a Tanácsköztársaság rendeletére a váltópénzek verését. A Forradalmi Kormányzótanács intézkedését a korabeli újságok nagy örömmel üdvözölték. 1919. május hónap közepétől kezdve, naponta 250-300.000 acél 20 filléres készült, változatlanul K-B verdejeggyel. Ezek az ún. "vaspénzek". A Körmöcbányán és a Budapesten K-B verdejeggyel készült vaspénzeket maratással különböztethetjük meg egymástól: a körmöci veretek maratás után fehérek, a csepeli veretek pedig barnás színűek. Aranypénzek verését is tervezték. Ezeknek a verőgépeit a gyár mai Vaslemezhorganyzó üzemében kívánták működtetni. Az aranyötvözet készítéséhez szükséges olvasztókemencét és a nyújtóhengert is felszerelték, az aranypénzverés azonban már nem indulhatott meg. A Tanácsköztársaság bukása után továbbra is vertek Csepelen vas 10 és 20 filléreseket. A 10 filléreseket 1919 és 1920 évszámmal, a 20 filléreseket pedig 1920, 1921 és 1922 évszámmal, s valamennyi veretet KB verdejeggyel készítették. A pénzverde végleges elhelyezéséről csak 1924-ben döntöttek. A "Magyar Királyi Állami Pénzverde" építkezéseit 1925. augusztus 2-án kezdték meg Reich Gusztáv műépítész tervei alapján Budapesten, az Üllői út 102. sz. alatti volt huszárlaktanya területén. A korona-fillér inflációjának a pengő-fillér pénzrendszer bevezetése vetett véget. Az 1925. évi XXXV. tc. rendelkezése szerint 1 kg színarany értéke 3800 pengő,1 kg ötvözött arany értéke 3420 pengő volt. 1926-tól kezdődően 1, 2,10, 20 és 50 fillér névértékű váltópénzt, valamint 1 pengős érméket vertek. A 2 és 5 pengős érmék verését csak 1929-ben rendelték el. A második világháborút követő infláció a világ eddigi legnagyobb méretű pénzromlása volt. Pengő, milpengő, B-pengő és adópengő kergette egymást, s az infláció csúcspontján egy bőröndnyi papírpénzért is alig lehetett egy kevés élelmiszert vagy egy ruhadarabot vásárolni. A Ludas Matyi című szatirikus hetilap így írt erról az időszakról: "A simapengő volt az a papiros, amelynek nem volt értéke, az adópengő pedig az, amivel a simapengő értékét mérték." Ennek a szörnyű inflációnak a stabilizáció során bevezetett új pénz, a jó forint vetett véget. 1 forint 0,0757575 g aranynak felelt meg. A magyar pénzrendszereket csak röviden tudtuk áttekinteni, de nem is volt célunk ezek részletesebb tárgyalásába bocsátkozni. Csupán a téma iránti érdeklődést kívántuk felkelteni. Az érdeklődők számos könyvet, cikket és tanulmányt találhatnak - különösen a Numizmatikai Közlöny és az AZ ÉREM hasábjain, amelyek részletesen foglalkoznak a magyar pénztörténettel.


A Római Pénzrendszer címletei:



Aes: a bronz latin neve, legkorábbi római pénz elnevezése. Kezdetben durva, öntött darabok voltak ( aes rude), minta később jelent meg rajtuk ( aes signatum). Az i.e. 4. sz.-tól nagyobb bronzok jelentek meg (aes grave).

AE: nem ismert elnevezésű bronz ill. réz pénzek

AE1: "nagy bronz", 25-30 mm átmérő

AE2: középbronz, 20-24 mm átmérő

AE3: kisbronz, 17-20 mm átmérő

AE4: kisbronz, 16 mm és kisebb átmérő

Antoninianus: Caracalláról nevezték el, aki I. sz. 215-ben vezette be a denarius helyett, két denarius értékben.

Argenteus: ezüst pénz a denariussal egyenlő értékű, Julianus ( 361-363) idejéig vertek.

As: Az "egység" latin neve, eredetileg súlyegységet jelent, Augustus alatt az as 11 , 12 gramm súlyú volt, a római pénzrendszer alapja volt.

Aureus: A Római Birodalom standard aranyérméje volt 25 denariussal és 100 sestertiussal egyenlő. A solidus váltotta fel Nagy Constantine ( 306-337) idején.

Bigatus: Közös elnevezés a Köztársaság kori kétlovas fogattall ( biga ) veretett hátlapú denariusoknak.

Centenionalis: a latin "századik" megfelelője, késő római bronz a solidus század része.

Denarius: a legfőbb címlet mind a Köztársaság, mind a Császárság korában. A Binliában megnevezett penny mengfelelője. A későbbi civilizációk által is igen kedvelt címlet.
(Magyarországon dénár)

Dupondius: az As kétszerese eredetileg " kétszeres súlyt" jelentett.

Follis: eredetileg pénztartót jelölt, később biozletianus pénzreformjaként címletként veték i. sz. 269-től, két denariussal megegyező értékben.

Minim: késő római egészen apró bronzpénz neve, jellemzően Galliában és Britanniában verték.

Miliarensis: ezüst érme, Nagy Constantine verette elöszőr. A solidus 1/14 -ed része később 1/12-e.

Nummus: a lecsökentett méretű antenionalis elnevezése a 4. sz. második felétől.

Quarans: a legkisebb római bronzérem, az as negyed részevel egyenlő.

Quadrigatus: elnevezését a Jupiter által irányított négylovas fogatról (qudriga) kapta, a második Pun háborúig ( i.e. 202) használt elnevezés.

Quinarius: kis ezüst érme, egyenlő 5 as-sal és 1 danaruiussal.

Semmis: bronz érme 1 as értékű.

Sestartius: elnevezés a latin " semmis tertius"-ból. A Köztársaság idején kis bronz érme, a Császárság idején a legnagyobb bronz érme, egyenlő 2,5 as-sal és negyed denariussal.

Sextans: bronz érme az as 1/6 -od része.

Siliqua: a legkisebb római súlyegység neve, i. sz. 324 után Nagy Constantine idején ezüst címletű pénz a solidus 1/24-ed része.

Solidus: az aureus helyére lépett be új aranypénzként a 4 sz.-ban Nagy Constantine idején.

Tremissi: késő római arany érme, a a solidus harmad része.

Triens: korai bronz érme előként a második Pun háború idején verték, 3 -ed denariussal egyenlő.


A Római érmék gyakoribb feliratai:



AVG: AVGVSTVS - Ez a címlet előszőr Octavian használhatta, aki a Szenátustól i.e. 27. január 16-án kapta a jogot a viselésre. Ez után minden uralkodó, mint a legfőbb hatalom jelképeként viselte a címet. A birodalom késői időszakáig az uralkodók egyszerre viselték az Augustus és Caesar címet. A késői időszaktól kezdve az uralkodó család ifjabb tagjai kapták a Caesar címet. Társuralkodó esetén az érméken megfelelő felirat AVGG volt, nagyon ritkán mikor hárman uralkodtak egyszerre, AVGGG felirat van.

CAES, CAE, C : CAESAR - Az első uralkodók családneve rokonságban Julius Caesarral. Később a vérrokonság megszakadásával is fennmaradt a cím az uralkodó családoknál. Időnként a "nemes" előtag ( NC, NOB C, NOB CAES ) is megjelenik az érmén, ez az uralkodó család ifjabb tagjai használtak.

CONOB: Constantinopolis Obryza ( Konstantinápoly tiszta arany ). A 4. század második felétől jelenik meg a római solidusokon.

COS, CONS, CO, C: Consul - a legmagasabb rang a Köztársaság idején. I.e. 509-től a Köztársaság bukásáig két konzult választottak évenként. Az uralkodók is viselték ezt a címet családtagjaikkal együtt. Nagyon kevés rómainak adatott meg a jog, hogy kettőnél többször viselték ezt a címet családtagjaikkal együtt. Az uralkodók persze ez alól kivételek voltak. A leggyakoribb forma a COS+a konzultság száma. Pl. ( COS XVI). Ettől eltérő ritka jelölések is voltak, pl. Septimus Severus ( Emese veret) használt IIC, IICO jelzést. Probus használta a CONS, Commodus és Gallienus a C és szám jelölést alkalmazott.

DN: Dominus Noster - " A mi urunk", a 4. században jelenik meg előszőr, a század második felétől felváltotta az IMP feliratot.

DD NN: Dominorum Nostrorum - " A mi urunk" többes számú kifejezése.

II I VIR R P C: Triumvir Reipublical Constituendal - " A három ember egyike a Köztársaság irányítására" . A felirat i.e. 43-ból a második Triumvirátustól ( Marc Antony, Octavian, Lepidus ) ered Brutussal és Cossiussal szemben.

IMP: Imperátor - Uralkodó, " parancsnok ". A köztársasági időkben a győzedelmes tábornokokat illették e címmel. A birodalmi időkben az uralkodók gyakran győzelmeik számon tartására használták a feliratot, pl.: IMII, IMPIII stb, függetlenül attól, hogy részt vettek-e az ütközetben vagy sem.

GERM, DAC, PART etc: Germanicus, Dacicus, Parthicus. Számos győzelem után az uralkodók a legyőzött területek nevét felvették uralkodói címükben.

CENSP, CENS PERP: Censor Perpetus - Cenzor. A Cenzor a szenátorok felett uralkodó személy volt.

F: Filius - ( fiú ) Az uralkodó fia.

N: Nepos - unoka

PRON: Pronepos - dédunoka

PP- PATER PATRIAE: - Az ország atyja. A legtöbb Augustus címet viselő uralkodó használta e címet, bár nem közvetlenül az uralkodás kezdetétől. A hagyomány gyakorlata alapján az új Augustus visszautasította a címet addig amíg tetteivel ki nem érdemelte.

P FEL, PF FEL: - Pius Felix - alázatos, engedelmes (az istenekhez, Rómához, a családhoz) és boldog ( jó szerncse és siker ). A harmadik században terjedt el.

N, NOST: - Nostor ( a mienk) - A DN jelülés mellett vált gyakorívá a negyedik század folyamán.

INV: - Invictus ( legyőzhetetlen ). A késő harmadik és kora negyedik században terjedt el.

PM, PONT, MAX-PONTIFEX MAXIMUS: - " A legfelsőbb pap". Amikor több Augustus uralkodott a legidősebb viselte a címet míg a többiek a PONTIFEX - ként uralkodtak. Az uralkodó volt a legfelsőbb állami vallási vezető. A birodalom kereszténnyé válása után a címet ( a mai napig is ) a pápa viselte.

SC: - Senatus Consulto - " A szenátus rendeletére". A birodalmi időkben a bronz érmék fémértéke alacsonyabb volt a nominál értékénél. Ezért teljes értékben való elfogadását a szenátus rendeletével igyekeztek elérni. A harmadik század végéig szinte minden bronz érmén szerepelt a felirat.

SPQR: - Senatus Populusque Romanus - ( Szenátus és a római nép ). A római uralkodó osztály ( szenátus ) és a nép ötvözött erejét igyekszik kifejezni. Trajan gyakran használta az SPQR OPTIMO PRINCIPI ( a legjobb uralkodónak ) feliratot.

MAX: - Maximus - (a legnagyobb). A ( Nagy ) Constantine használta a feliratot. Uralkodása idején senki nem kérdőjelezte meg a használatát.

SM, P: - Sacra Moneta - ( szent pénz ) , Pecunia ( pénz ). Időnként verdejel megjelölésre használták.

VOT: - Vota - ( fogadalom ). Az uralkodók hű szolgálatot fogadtak meghatározott időre, ez jelent meg az érméken, pl. VOTX. Időnként meghosszabították a periodust, pl. VOTX ET XX vagy VOT X MVLT XX.

PERP : - Perpetus - ( örökké ). Az első században a Censor felirattal együtt jelenik meg.

DV, DIV, DIVO: - Divus - ( isten ) Haláluk után istenné avatott uralkodók.

PT: - Pater - ( atya ). Együtt használták az AVGG felirattal az " Augustusok apja "

TRP: - TRIBVNICA PROTESTAS - ( Tribunusi Erő ). A köztársasági időkből ered a plebejusok hatalmát fejezte ki. I.e.23 Július 1- én Augustus megszerezte ezt a címet, ez teljes vétó ill. felügyeleti joggal bírt a szenátus felett.

VMNR: - Venerabilis memoria - ( tisztelet és emlélezés ). I. ( Nagy ) Constantine felszentelésekor alkalmazták.

 

Forrás: Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát : (pénzek - érmek - gyűjtők). - Budapest : Gondolat, 1984. - p. 88-94. - Részlet a 3. fejezetből.)


vissza az Antikrégiség.hu Akadémia összes témájához

 
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓK| RSS feliratkozás: Mesetár MESETÁR |  RSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Öngyujtò
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
ki tud róla valamit
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Femjegy
porcelán monogram
Ki festhette,érhet valamit?
Segítség kérés az alkotóhoz!
Kérdezném,ki tudna választ,milyen jelzés van a porcelánon,mit érhet?
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© 2017 Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei