Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövessen az Antikrégiség.hu Piacteret a Facebookon
Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy
RSS feliratkozás: Festmény Festmény
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy
RSS feliratkozás: Óra Óra
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia
RSS feliratkozás: Szobor Szobor
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak
Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat
RSS feliratkozás: Sport Sport
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv
RSS feliratkozás: Történelem Történelem
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv
Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
 
Hirdetések
 Antikkönyv.hu
Antikrégiség.hu Akadémia
ANTIKRÉGISÉG.HU AKADÉMIA: hasznos tudnivalók, információk, tanácsok műgyűjtőknek és régiség, mûvészet iránt érdeklõdõk számára.
Az Antikrégiség.hu Akadémia azzal a szándékkal jött létre, hogy hasznos tudnivalókat, információkat közvetítsen a kezdõ mûgyûjtõknek és a régiség, mûvészet iránt érdeklõdõ szélesebb közönség számára is.

Antikrégiség.hu Akadémia főbb témái:

Hasznos tudnivalók a bélyeg adás-vételhez
Hasznos információk a numizmatikáról
Hasznos segédanyag a képeslapokról
Magyar Bibliakiadások listája 1466-1900
Magyar Rézmetszők listája névjegyzéke

Hasznos tudnivalók a képeslapokról

Hasznos tanácsok képeslapgyűjtéshez:

1. Sok képeslap csak kartonhalmaz.Gyűjteménnyé a rendszerezés teszi.
2. A városképeket országonként (azon belűl városonként) a többieket motívumként (növények, állatok, híres emberek, reprodukciók, közlekedés, film-színház stb. rendszerezzük.
3. Az országokat vagy ábécé, vagy földrajzi elhelyezkedésük szerint rendezzük.
4. A futott képeslapok szerves része a bélyeg és a pecsét is. A bélyegáztatás még "óvatos" formában is tilos!
5. Óvjuk képeslapjaink állagát! Felragasztásuk bárhová merénylet a gyűjtemény ellen, de befőttes gumival átfogott kötegelésük is ártalmas.Fontos, hogy lapjainkat száraz helyen tároljuk.
6. Minél több ismerősünkkel tudassuk hobbinkat, s tegyük őket "beszállítóinkká"!
7. Nem lehet mindent teljes intenzitással gyűjteni. Előbb-utóbb "szakosodni kell" 1-2, maximum három kedvenc témakörünkre.
8. A gyűjtemény fejlesztése 1=kapás, 2=csere, 3=vásárlás által lehetséges. Ez egyben fontossági sorrend is!
9. A cserénél légy mértéktartó! Ne feledd, partnered is jól akar járni. A korrekt csere a hosszú távú jó kapcsolat alapja.
10.Igyekezz minél többet tudni lapjaidról! Az igazi gyűjtő például nem szorul a pecsét dátumára, hogy időben besoroljon egy képeslapot.

A LEGGYAKORIBB KÉRDÉSEK MEGVÁLASZOLÁSA


1. Miért érdemes képeslapokat gyűjteni?
- Mert szórakoztat, tanít, anyagi és szellemi értéket teremt.

2. Hány darabtól számít nagynak, komolynak a gyűjteményünk?
- Nem okvetlenül a darabszám a döntő. 500 mai karácsonyi, húsvéti lap kis gyűjtemény, de ugyanennyi az I. világháború előttről már tekintélyt parancsoló. Átlagos állományt tekintve azért 1000 darab fölött kezdődnek az igazi gyűjtemények.

3. A megírt, vagy a postatiszta lapok értékesebbek?
- Attól függ. A futott lapok bélyege, bélyegzője, de még a ráírt szöveg is tartalmazhat érdekességet, a megíratlan lapok viszont rendszerint jobb minőségűek. Általában a régi lapoknál a futott, az újaknál a postatiszta lap az értékesebb.

4. Mi szabja meg egy képeslevelezőlap értékét?
- Kora, témája, ritkasága, állapota és hogy mennyire van szüksége rá annak, aki megvenné vagy elcserélné...

5. Mennyivel értékesebb a külföldi lap a magyarnál?
- Egyáltalán nem biztos, hogy értékesebb. Mert bár biztos, hogy mondjuk egy adott portugál kis helységről nehezebb lapot találni, mint egy magyar községről, de kit érdekel nálunk egy portugál falu? Tehát a ritkább előfordulást kompenzálja a csekélyebb kereslet.

6. Mikortól régi egy képeslap?
- Ellentétben a szlogennel, hogy "egy újszülöttnek minden vicc új", ez itt úgy módosul, hogy "egy újszülöttnek minden képeslap régi". Vagyis egy tizenéves kezdő gyűjtőnek a rendszerváltás előtti lapok már réginek számíthatnak, míg aki aranylakodalmára készül a képeslapgyűjtéssel, talán a hetven évvel ezelőttit sem látja nagyon öregnek. Általában azonban az 1945 előtti lapokat nevezzük régieknek.

7. Ismerősömnek szép képeslapjai vannak, de ragaszkodik a rajtuk levő bélyegekhez. Mit tehetek?
- Meg kell vele értetni, hogy a bélyegleáztatás megcsonkítja a lapokat.
- Be kell bizonyítani, hogy a lapon levő bélyeg értéktelen. A képeslapokra az olcsóbb tarifa miatt rendszerint kis címletű, tömegbélyegeket ragasztottak.
- Fel kell ajánlani kárpótlásul más bélyegeket. Ezért nem árt mellékesen némi bélyegállománnyal is rendelkezni.
- Ha az áztatás elkerülhetetlen, inkább mi végezzük, a legnagyobb óvatossággal.

8. Hogyan áztassuk le képeslevelezőlapjainkról a bélyegeket?
- Sehogy, az áztatás merénylet a képeslap ellen. Ha mégis rákényszerülünk (lásd 7. kérdés) semmiesetre se tegyük a lapot - de még a bélyeges sarkát sem - a vízbe. Puha ecsettel nedvesítsük meleg vízzel a bélyeg(ek)et. Ha már a szélei elválnak a laptól, az ecsettel a bélyeg alá nyúlva folytassuk az áztatást. Semmiképpen ne erőltessük, húzogassuk, legyünk türelmesek. Ha a bélyeget sikeresen eltávolítottuk, a lap nedves részét itassuk fel és két fehér papírlap közé téve préseljük, nehéz könyveket használva nehezéknek.

9. Gyűjtsük-e, eltegyük-e az ingyenes, reklám képeslapokat?
- Igen, különösen a kezdő gyűjtőknek ajánlom. Sokszor jól kapcsolódhat egy-egy témakörhöz (pl. humor, film-színház, éttermek-szórakozóhelyek, autók stb.). Azért persze nagy cserekészletet nem érdemes felhalmozni belőlük...

10. Gyűjtsük-e, eltegyük-e a borítékban küldött két- vagy többlapos üdvözleteket?
- Nem, az ilyen küldemény nem képeslevelezőlap. A reklámlapokkal ellentétben tematikája szinte kizárólag ünnepi üdvözlet. Persze néhány szép, érdekes, különleges példányt (mozgó, zenélő, térhatású stb.) azért érdemes eltenni.

11. Honnan lehet tudni, hogy egy képeslevelezőlap milyen régi, mikor adták ki?
- Ha futott a lap, könnyebb dolgunk van. Döntő a pecsét dátuma. Főleg régebben a feladó is keltezte a lapjait, ha szerencsénk van, ez az évet is tartalmazza. Végül az írt szövegből, megszólításból, címzésből is lehet következtetéseket levonni. Azért vigyázzunk: a feladási dátum csak azt bizonyítja, hogy a lap nem készülhetett annál később. Előtte viszont bármikor. Egy üres képeslapot akár 50 év késéssel is el lehet küldeni...

12. Hogyan következtethetünk egy "postatiszta" képeslap korára?
- Mérete, színe, beosztása (tudjuk pl. hogy az 1905 előtti lapok hosszúcímzésesek) témája és kiadója alapján elég pontosan meghatározható, hogy mikor készítették. A szocializmus időszakában a Képzőművészeti Alap által kiadott lapokon levő számok pontosan behatárolják a kiadás időpontját. És persze tanácsot is lehet kérni tapasztaltabb gyűjtőtársainktól...

13. Mit jelentenek a Képzőművészeti Alap által kiadott lapokon levő számok?
- A római számok a megyékre utalnak, a következőképpen: I=Budapest,II=Pest,III=Békés,IV=Hajdú-Bihar,V=Heves,VI=Győr-Sopron-Moson,VII=Borsod-Abaúj-Zemplén,
VIII=Somogy,IX=Zala,X=Baranya,XI=Csongrád,XII=Tolna,XIII=Vas,XIV=Komárom-Esztergom,XV=Veszprém,
XVI=Jász-Nagykun-Szolnok,XVII=Fejér,XVIII=Nógrád,XIX=Bács-Kiskun,XX=Szabolcs megye.
- Az arab szám perjel(/) előtti része sorszám, a mögötte levőnek első két számjegye a gyártás éve (az évszázad nélkül), az utolsó pedig a gyártás évnegyede. (Ebből következően sosem lehet nagyobb 4-esnél)
- Tehát, ha a szám a lapon mondjuk XVII. 38/773, akkor ez egy Fejér megyei lap, amelyet 1977. III. évnegyedében készítettek. (A / jel helyett időnként kötőjelet is használtak)

14. Különböző képeslapnak számít-e, ha a kép teljesen megegyezik, csak a gyártási dátumban van eltérés?
- Felfogás dolga. Ha kapjuk őket, nem muszáj az egyiket nyomban a csereanyagba száműzni. De ha teljesen más lapra el tudjuk cserélni, ne sokat habozzunk.

15. Két egyforma képeslevelezőlap közűl melyik kerüljön a gyűjteménybe?
- Amelyik jobb állapotú, szebb és/vagy ritkább rajta a bélyeg és a bélyegző, ha a kiadás időpontja ismert, akkor a régebbi.

16. Hány cserepéldányt érdemes megtartani?
- Ha van helyünk, elvileg bármennyit. De azért nem érdemes kifosztani a mozik, éttermek ingyenes lapokat tartalmazó állványait. Véleményem szerint 3 cserepéldány tökéletesen elegendő. Ritka, értékes képeslapból úgysem valószínű, hogy ennél több egyforma kerül a birtokunkba.

17. A képeslapokról miért nem jelentetnek meg olyan katalógusokat, mint a bélyegekről?
- A bélyegkiadás az állam, vagy az általa megbízott intézmény (hazánkban a Magyar Posta) privilégiuma, képeslapot viszont bárki kiadhat. Ezért nehéz pontos és főleg teljes képet kapni a forgalomban levő képeslevelezőlapokról. Egyébként jelentek meg már sok országban kisebb-nagyobb katalógusok, de olyan általános, mint a bélyegekről, még nem, és nem is várható.

18. Katalógus hiányában hogyan tájékozódhatunk a lapok árairól?
- Először is a bélyegkatalógusról se higyjük, hogy hiteles értékmérő. Komoly csalódásban lesz része annak, aki gyűjteményét a katalógus árai szerint értékelte, s egyszer el akarja adni. A hatvanas-hetvenes évek postatiszta bélyegeinek döntő többségéért nemhogy katalógusárat, hanem még névértéket sem lehet kapni...
A lapoknál a cserék, vásárlások során kialakul majd egy többé-kevésbé helytálló értékszemlélet, katalógus helyett pedig jó szolgálatot tehetnek az árverések árjegyzékei.

19. Mekkora a legnagyobb magyar képeslevelezőlap-gyűjtemény?
- A Dr. Petrikovits László adományából alapított képelapgyűjtemény a szerencsi Zempléni Múzeumban már több mint 900 000 darabra gyarapodott.Nagy kár, hogy a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt csak egy kevés darabból álló, dilettáns elrendezésű kiállítás szemlélteti.

20. Érdemes-e közösen, többeknek együtt gyűjteni?
- Ritka kivételektől eltekintve ennek sosincs jó vége. Kezdetben vonzó lehet, hogy gyorsabban alakul ki egy nagyobb gyűjtemény. Testvérek, naponta találkozó diákok, szomszédok között egy ideig működhet is a kooperáció. Később azonban előtérbe kerülnek a viták, nézeteltérések. Ki hány lapot adott a közösbe, mi legyen a fő gyűjtési terület, hol és kinél legyenek a lapok, áldozzunk e pénzt szenvedélyünkre, s ha igen mennyit. S ha valaki kiszáll a (közös) gyűjtésből, mi illeti meg.Semmi? Ez nem lenne igazságos. Ami tőle származik? Ki emlékszik már rá. Matematikailag arányos rész? Darabszámra még csak osztható egy gyűjtemény, de minőségre aligha.
Szóval gyűjtsünk inkább egyedül, persze legyen sok gyűjtőtársunk, akikkel a közös szenvedély könnyen eredményez baráti kapcsolatot.

HIBÁS KÉPESLAPOK=TÉVLAPOK

Cinikusabb lelkületű képeslapgyűjtők számára ajánlok egy furcsa és érdekes témát, nevezetesen a hibás képeslapok (tévlapok) körét. Nem is olyan ritka, mint képzelnénk!

Egy képeslap két fő szempont szerint lehet hibás: verbális tévedés, vagy nyomdatechnikai hiba.

A verbális tévedések lehetnek helyesírásiak és tárgyi tévedések. Előbbinél vigyázzunk; csak az számít hibának, ami a kiadás idején is helytelen volt. A tárgyi tévedések tipikus esetei:

- Személyek, állatok, növények, szobrok, épületek, hidak, stb. téves megnevezése (Itt is legyünk óvatosak, s ne helyezzük gyűjteményünk díszhelyére, ha egy 1945 előtti Szabadság hidas lapon Ferenc József híd az aláírás...)
- "Bőbeszédűbb" lapok esetében helytelen életrajzi adat, történelmi évszám stb.
- Tudományos tévedés, ha az már a megjelenés idején is hamisnak ítéltetett volna.


A nyomdatechnikai hibák még gyakoribbak és sokrétűbbek. A hibás nyomatokról lemaradhatott néhány szín, életlenek, elmosódottak a kontúrok. Két (esetleg több) kép nyomódott egymásra, a lap hátoldalán is kép van (ugyanaz vagy más), hiányzik, vagy fejjel lefelé van a szöveg. Olyan is van (ritkább), hogy a kép hiányzik,vagyis mindkét oldal hátoldal. Szennyezett nyomólemezek miatt a lap egyes részei "foltosak" lehetnek. Ezek tulajdonképpen egyszerűen selejtnek minősülnének, de azzal, hogy kikerültek a forgalomba, tévlapokká nemesedtek.


Meg kell még említeni egy ritkán előforduló, épp ezért kuriózumnak számító hibát, az anakronizmust, vagyis kortévesztést. Itt a lapon olyan tárgyak, esetleg személyek vannak, amelyek az adott korban még (ritkábban már) nem létezhettek. Például egy Hajós Alfréd (kétszeres olimpiai bajnok volt az 1896-os athéni olimpián) emléklap rajzán a nyakában lóg a két aranyérem. Pedig az első újkori olimpia győztesei csak ezüstérmet kaptak...


Aki ezt a gyűjtési kört választotta, érdemes alaposabban átnéznie mások olcsóbb csereanyagait, hiszen ilyen hibák esetén az egyébként gyengének ítélt lap értékessé válhat, még akkor is, ha a képeslapokra nincs olyan tévnyomat-irodalom, mint a bélyegekre.
Mindenesetre ne próbáljuk tévlapjaink számát úgy növelni, hogy a lapokat mi magunk tesszük hibássá...
A helytelen címzést, a képeslapra ferdén vagy fejjel lefelé ragasztott bélyegeket nem tekinthetjük hibának, a modern lapoknál az esetleges képoldali lebélyegzést viszont (ha nem carte maximum) igen.
A tévlap lényege, hogy a hibá(ka)t hivatalos szerv (nyomda, posta) kövesse el.
A tévlapok gyűjtését különösen ajánlom azoknak, akik az egyéb szempontból valamiért érdekes lapokért lelkesednek. Egyszer majd azokkal is foglalkozunk.

A KÉPESLEVELEZŐLAP TÖRTÉNETE


1. A SZÜLŐK HARCA (1865-1870)
Hogy a képeslevelezőlap "felmenői" a levél és a levelezőlap, aligha vitatható. De hogy ki és mikor "találta fel" a képeslapot, arról nagyon megoszlanak a vélemények.
Érdemes pár szót szólni a közvetlen előd, a levelezőlap megszületéséről. Hát nem ment simán... Amikor 1865-ben a német postakongresszuson felmerült a boríték nélküli, nyílt lapon történő levelezés gondolata, elemi volt a felháborodás. Méghogy üzenetünket valaki szabadon elolvashassa! Akkoriban a levelet, levelezést még meglehetősen körülfonta az a misztikum, hogy ez az urak fontos és bizalmas ("hétpecsétes titok") tevékenysége. A levelezőlap igénye mintegy az üzenetküldés demokratizálódását is jelentette.
Persze a praktikus szempontok is előtérbe kerültek. Kimutatták, hogy a levelek döntő része manapság (illetve "akkornapság") már csak egyszerű üdvözletet vagy jókívánságot tartalmaz, amiben államtitkok, de még magántitkok sem szerepelnek. Akkor meg minek a drága levélpapír és boríték? Persze, akinek bizalmas közlendője van, használhatja továbbra is a levelet.
A hatásos érvelés és a közvélemény nyomására végülis sok országban indult meg a "levelezőlaposodás". Hadd legyünk annyira lokálpatrióták, hogy az első igazi levelezőlapnak az osztrák-magyar Correspondenz-Karte-t tekintsük, amelyet 1869. október 1-én bocsátottak ki, s Magyarországon 1869. november 1-étől "Levelezési lap" néven került forgalomba. Fontos, hogy díjszabása, szemben a levéllel, 5 krajcár helyett csak 2 krajcár volt.

2. A KÉPESLAP SZÜLETÉSE - 1870
A levelezőlap nehezen kivívott diadala után a képeslevelezőlap megszületése már sokkal könnyebben és gyorsabban történt. Persze az elsőség itt is vitatott, főleg amiatt, hogy mit tekintünk "kép"-nek. Vajon a lapra nyomtatott felségjel (címer, zászló) tekinthető-e annak? Mindenesetre én azok pártján állok, akik August Schwarz oldenburgi kereskedőt tartják a képeslap feltalálójának, aki 1870-ben egy német levelezőlap bal felső sarkára egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta. (Ne feledjük, ekkor folyt a francia-porosz háború) Tehát a képeslevelezőlap születési évének 1870-et tekinthetjük. Ezt fogadta el a Képzőművészeti Alap is, amikor az 1970-ben kiadott képeslevelezőlapjaira rányomtatta: "100 ÉVES A KÉPESLEVELEZŐLAP".

3. GYERMEKÉVEK (1870-1890)
Nem szólunk most arról, hogyan fejlődött ezalatt a húsz év alatt a kis ágyús kép egyre nagyobb, élethűbb képekké. Mindenesetre az ebből a korból származó lapok igazi ritkaságnak számítanak. Ezért csak egy fontos eseményről teszünk említést: az 1878-ban tartott Postaügyi Világunió összejövetelen szabványosították a levelező- és képeslapok méretét 140x90 mm-ben. (A "Levelezési lap" pl. csak 122x85 mm-es volt) Nemcsak a méretet, hanem a díjakat is egységesítették; a lapok díjszabását a levéldíjszabás felében határozták meg.

4. A KÉPESLAP FÉNYKORA (1890-1913)
Míg az 1870-1890 közötti időszak elsősorban a levelezőlap ugrásszerű elterjedésének időszaka, az 1890-1914 közötti évek a képeslap térnyerését hozták. Érdekes, hogy bár már az 1885-ös Postaügyi Világkongresszus jóváhagyta, hogy a képeslapok hátoldalát megosszák a címzés és a közlendő szöveg között, az úgynevezett hosszúcímzéses lapok egészen 1904-1905-ig megmaradtak. Tehát 1905 előtt csak a lapok képes oldalán levő parányi szabad helyre (vagy ami még rosszabb, a képet összefirkálva) lehetett írni.A posta 20 éves vonakodásának oka, hogy a hosszabb üzenetek íróit a drágább levél küldésére ösztökélje, még akkor is, ha az üzenet egyáltalán nem "titkos".
Erre az időszakra esik a képeslapgyűjtés nemes szokásának kialakulása. A hatalmas érdeklődés hatására a kiadók jobbnál jobb ötlekkel, humorral, nyomdatechnikai eljárásokkal állnak elő, s ez persze tovább fokozza az érdeklődés lavináját. Nagy siker az átvilágítós képeslap, amely fény felé tartva egy másik képet tesz láthatóvá. (például egy lap átszellemült arccal zongorázó hölgyet ábrázol, de a fény felé tartva láthatóvá válnak a szomszédok, amint fülüket befogva menekülnek el otthonról.)

5. HAZAI VIZEKEN
Magyarországon az 1890-es évek elején kezdődik a képeslapok elterjedése. Eleinte csak külföldi kiadók jelentetnek meg magyar lapokat, majd 1896-ban, a Millenium alkalmából egy 32 darabból álló magyar sorozat kerül piacra, amely történelmünk eseményeit, Budapest és néhány vidéki város jellegzetességeit mutatja be.Belföldre 2, külföldre 5 krajcár volt a tarifa. Ezen milleniumi lapok, különösen futott és 5 krajcáros példányai, megbecsült darabjai minden gyűjteménynek.

6. A PROPAGANDA SZOLGÁLATÁBAN (1914-1919)
Az I. világháború újabb hatalmas lökést adott a képeslapkiadásnak. Különösen a háború kitörését kisérő érthetetlen lelkesedés emelte az egekbe a képeslap-forgalmat. A katonabúcsú, a szeretett uralkodó és szövetségese (Ferenc József és Vilmos császár), a csataképek, a fegyverek, a háborús térképek, de legfőképpen a hadipropaganda kimeríthetetlen tárháza volt a lapok témájának. Minden valamirevaló katona lefotóztatta magát az egységével, s a fotó képeslapként vitte "haza" az aggódó, de büszke családnak a hazáért mindenre kész, de mégis hazavágyó hadfi szíve dobbanását... Sok lap sokféleképpen ábrázolta, amint isten áldását kérik és kapják meg az osztrák-magyar-német seregek fegyvereikre, és valahogy senkit nem zavart, hogy az angol-francia-orosz lapokon ugyanez az isten az ellenségek fegyverét áldja.
Lelkes vagy felháborodott szövegek kísérték az elpusztított épületeket, városrészeket ábrázoló lapokat, aszerint, hogy mi pusztítottuk, vagy a mienket pusztították...
Megteremtődött a képeslap-költészet. A minőségre jellemző, hogy a "Gondolatban Veled vagyok, nappalon és éjjel/Gondolatom itt a Földön, csakis Te vagy nékem" már a legjobbak közé tartozott.

7. BÉKÉTLENSÉG A BÉKÉBEN (1920-1938)
A két világháború közötti időszakban csillapodott a propaganda, de távolról sem szűnt meg. Főleg a háborúban vesztes országok használták fel a képeslapot a tömegbefolyásolásra. Németországban a hadifoglyok elengedését követelték, majd választási kampányt folytattak képeslapokkal, míg 1933 után a nácik Göbbelsi propagandagépezetének áldozatává vált a képeslap. Magyarországon az irredenta lapok jelentek meg nagy számban, de a cserkész és vallási téma is uralkodó szerephez jutott. Nagy téma volt a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (1938. V.25-29.)
Ugyanakkor ebben az időszakban vált tömegessé a filmjelenetek (inkább a nyugati országokban és az USA-ban) és a színészek (főleg hazánkban) "képeslaposítása". Megjelentek a sportlapok, népszerű lett a leporelló, s annak az a fajtája, hogy a képeslapból lehett kihúzni harmonikaszerűen a kis képeket.
Bár a gyűjtők ebben az időszakban sem panaszkodhattak, mégis a lapok választéka, ötletessége érezhetően csökkent. Ebben nagy szerepe volt a korszerűbb nyomástechnikának, melynek következtében már a nagyobb példányszám volt csak kifizetődő, így a kínálat beszűkült.

8. NAGY HÁBORÚ,KIS LELKESEDÉS (1939-1945)
A II. világháború természetesen megihlette a képeslapkiadókat, de ezúttal nyoma sem volt az 1914-es lelkesedésnek. Ezért - bármennyire furcsa - sokkal több I. világháborús lappal találkozhatunk, mint a majd 30 évvel későbbi II. világháborússal. Mivel a "hátország" részese, de legalábbis elszenvedője volt a harcoknak, értelemszerűen hiányoznak a katonabúcsúztató lapok. A ritkaságot tovább tetézte, hogy a náci szellemiségű lapokat a háború után önként és parancsra megsemmisítették.
A téma általában ütközetek, katonai vezetők, kitüntetések, feltupírozott győzelmek, s persze az ellenség szenvedélyes vagy gúnyos szidalmazása. (Ez utóbbi főleg az angol lapokra jellemző). Magyarországon természetesen a "visszatért" lapok voltak népszerűek (Horthy fehér lovon vonult a visszaszerzett városokba). Akkoriban nem humornak szánták, de ma már komikusan hat, hogy a tankok és repülőgépek háborújában a magyar képeslapokon kerékpáros egységek hadbaindulásán lelkendeznek...
A "rugalmas elszakadás" idején már inkább csak a tábori posták levelezőlapjain olvashatóak a szovjetellenes szlogenek.
Érdekes színfolt Karády Katalin dalok kottájának és szövegének megjelenítése képeslapokon.

9. A SEMATIZMUS RABSÁGÁBAN (1946-1989)
A néhány évig tartó koalíciós idők, majd több mint ötven esztendeig regnáló szocializmus nem tett jót a képeslevelezőlapoknak. Kezdetben a silány minőség, később a tartalmi egysíkúság keserítette a gyűjtőket. Mindezért csekély kárpótlást jelentett a rendezett lapkiadás, a kiszámíthatóság. Az akkori lapfajták:
- puha kisalakú fekete-fehér, ára 60 fillér
- ugyanez kicsit jobb minőségben, ára 1 Ft
- kemény kisalakú fekete-fehér, ára 1,2 Ft (rövid ideig 1,4 Ft)
- puha nagyalakú színes, ára 1,5 Ft, később jobb minőségben 2 Ft
- kemény, nagyalakú, fekete-fehér, ára 2 Ft
- hosszú, színes, ára 2,5 Ft
- hosszú, fekete-fehér (elég ritka) 2,8 Ft
A nyolcvanas években már forgalomba kerültek jobb minőségű és változatosabb kivitelű - extra nagy, kör alakú, térhatású (ún. dimenziós) stb. - képeslapok is, persze borsosabb áron. A hatvanas években nagy divat volt a "hangos képeslap" melyet lemezjátszón meg is lehetett hallgatni. Ezek voltak a Colorvox lapok, 12 Ft-ba kerültek. Hogy ne sérüljenek, borítékban adták fel őket, de ezek kivételesen azért képeslapoknak számítanak.
A gyűjtőket, a rendszerezést segítették a lapok hátulján levő számok. (magyarázatukat lásd a "Leggyakoribb kérdések megválaszolása" link 13. pontjában.)
A témaválasztás rendkívül egysíkú volt, a legnépszerűbb épületekre korlátozódott. Azokból viszont százféle változat, különböző irányból és különböző napszakban. Utcakép alig, ötletek elvétve sem.
Az ötlettelenség legjellemzőbben az üdvözlőlapoknál mutatkozott meg. A század első felének giccses, szirupos lapjaiért művészeti értelemben nem kár, de ennek visszahatásaként az összes karácsonyi lap fenyőágból, rajtuk egy-két díszből, esetleg néhány gyertyából állt. Az még csak érthető, hogy a Jézuska, angyalkák, vallási motívumok eltünedeztek, de az emberek, gyerekek, vidámság száműzésére nincs ideológiai magyarázat. Az újévi lapok vidámabbak voltak, de az ábrázolás kimerült a naptár, pezsgő, kéményseprő, esetleg újévi malac, szerpentin és papírcsákó dekorációban.

10. A JELEN CSALÓDÁSAI (1990-2005)

A rendszerváltásnak sokan örültek, s tán még többen csalódtak benne. Köztük a képeslapgyűjtök népes tábora.
Vártuk a liberalizált kiadásból jövő konjunktúrát, a választék bővülését, minőségjavulást, a konkurenciából fakadó árverseny miatti olcsóbbodást és főleg ötletes újdonságokat, érdekességeket. No ebből szinte semmisem valósult meg. Tömören: sok kiadó, kevés ötlet.
Vajon miért?
Őszintén be kell vallanunk, hogy a képeslapküldés kiment a divatból. A mobiltelefon, SMS, e-mail gyorsabb, esetenként még olcsóbb is, a lelassult és megdrágult postai szolgáltatásnál.
Sőt, a Magyar Posta gyilkossági kísérletet hajtott végre a képeslapok ellen. Nevezetesen: eltörölte a lapok kedvezményes díjszabását. Emlékezzünk csak történetünk elejére: a levelező lap éppen azért jött létre, hogy a rövid, bárki által elolvasható üzenetet olcsóbban lehessen továbbítani.(Akkoriban 60 százalékos volt a kedvezmény!)
A képeslapforgalom ellen szól az a "nyugati" szokás is, hogy képeslapot sok üzlet árul, de bélyeg nem kapható. Kinek van kedve Posta keresésére áldozni a drága időt, hogy megírja "szerencsésen megérkeztem", ha többnyire előbb érkezik haza, mint küldött képeslapja...
Újdonság egyedül az ingyenes reklámlapok megjelenése. Itt még jópofa ötletekre is bukkanhatunk. Gyűjtésük kicsit hasonlít nagyapáink, dédapáink gyerekkori számolócédula gyűjtéséhez, sokan nem is tekintik igazi képeslapoknak őket. (Lásd a "Válaszok a leggyakoribb kérdésekre" link 9. pontját.)

11. AZ ELLENTMONDÁSOS JÖVŐ (2006- )
Mi lehet a képeslevelezőlap jövője a III. évezredben?
Nagy és erős a konkurencia. A mobiltelefon gyors és egyszerű, és még halljuk is akinek üzenni kívánunk. Ha drágálljuk, ott az SMS. Ha kép is kell, az MMS már a képeslap teljes illúzióját nyújtja. Különben is, már nem annyira érdekes a kép, mint régen, hiszen az "otthon maradó" egy kattintással megnézheti az interneten az összes város minden turisztikai látványosságát. Az üdvözlőlapokat pedig helyettesíthetik a virtuális képeslapok.
Akkor hát vessük tűzbe lapjainkat, s üljünk halotti tort körötte?
Azért mielőtt tűzrakáshoz készülnénk, megpróbálom két gondolattal eloszlatni a képeslapgyűjtés egén tornyosuló sötét felhőket.
1. A modern hírközlési lehetőségek konkurenciája csökkenti a képeslapok iránti keresletet, de nem szünteti meg. A festészet sem szűnt meg a fényképezés feltalálásával, a mozi és a színház sem halt meg a televízió megjelenésével és az újságok is túlélik az internet elterjedését.
2. Ha a képeslapkiadás véges is lenne, a képeslapgyűjtés akkor is örök. Hányan gyűjtenek görög-római pénzeket, reneszánsz festők műveit, a Horthy korszak vagy a szocializmus rekvizítumait. Vagy hogy témánknál maradjunk, mondjuk I. vagy II. világháborús lapokat. Pedig ugye ezekből már sohasem készül újabb. És a gyűjtés szépségét csak növeli, ha nehezebb hozzájutni egy-egy gyűjtményünkből hiányzó példányhoz. Tehát a képeslevelezőlap olyan, mint a Fradi. Volt, van, lesz, míg a Földön ember lesz. Bár a Fradiért manapság már nem is merném tűzbe tenni a kezem...

Forrás: szigetiandras.tar.hu


vissza az Antikrégiség.hu Akadémia összes témájához

 
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓK| RSS feliratkozás: Mesetár MESETÁR |  RSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Sürgős hitelt kell itt
Segitség kérés!
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Lehet értéke ennek a fegyvernek?
Porcelán étkészlet értéke
Porcelán monogram
festmény szignó
Hollóházi porcellán
Segitség kérés!
Öngyujtò
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© 2017 Antikrégiség.hu | e-Antique.eu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei